Nyelőcsőrák

Utolsó módosítás:2024.05.22 18:22

Hazánkban többszáz embert érint évente a nyelőcsőrák. Sajnos gyakran csak előrehaladott stádiumban kerül felismerésre ez a daganat, ugyanis későn okoz tüneteket. Éppen ezért érdemes ismerni a nyelőcsőrák kockázati tényezőit, az életmódunk ugyanis nagy hatással lehet a kialakulására.

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Gasztroenterológiai Központban
Mik a nyelőcsőrák típusai?
Milyen tünetek jelezhetik a nyelőcsőrák fennállását?
Hogyan jön létre a nyelőcsőrák?
Lehet összefüggés a nyelőcsőrák kialakulása és az életmód között?
Hogyan vizsgálható ki a nyelőcsőrák?
Milyen kezelési lehetőségek adottak nyelőcsőrák esetén?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Gasztroenterológiai Központban

Mik a nyelőcsőrák típusai?

A nyelőcsőrák a nyelőcső (a szájüreg és a gyomor között elhelyezkedő, izmos falú cső) rosszindulatú daganatos megbetegedése. A nyelőcsőrák 2 fő típusra osztható aszerint, hogy milyen sejttípusból indul ki a daganat. Érdemes ismerni a nyelőcsőrák ezen két típusát, ugyanis más-más kockázati tényezőkkel rendelkeznek:

Laphámsejtes karcinóma

A nyelőcső legbelső rétegét a nyálkahártya alkotja, melyet normális esetben laphámsejtek bélelnek. Az ezekből a sejtekből kiinduló rákot laphámráknak nevezzük. Ez a ráktípus a nyelőcső mentén bárhol előfordulhat, de a leggyakrabban a nyaki régióban és a mellüreg felső kétharmadában alakul ki laphámsejtes nyelőcsőrák. A nyelőcsőrák legnagyobb részét a laphámsejtes nyelőcsőrák alkotja, de a fejlett, nyugati országokban egyre gyakoribb az adenokarcinóma előfordulása is. A laphámsejtes nyelőcsőrák kialakulására hajlamosít a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a dohányzás és a HPV vírus is.

Adenokarcinóma

A nyelőcsőrák másik típusa az adenokarcinóma. Ez a típusú rosszindulatú daganatos elváltozás a mirigy- vagyis a nyálkát termelő sejtekből indul ki. Az adenokarcinóma fő előfordulási helye a nyelőcső alsó harmada. Az adenokarcinóma rákmegelőző állapota a Barrett-metaplázia. Ilyen esetben a mirigysejtek elkezdik felváltani a laphámsejteket a nyelőcső alsó részében ez pedig adenokarcinómához vezethet. A Barret-metaplázia reflux talaján alakulhat ki.

A nyelőcsőben más típusú daganatok is kialakulhatnak, beleértve a limfómát, melanomát és szarkómát. Ezek azonban ritkák, a nyelőcsőrák legtöbb esete laphámkarcinóma vagy adenokarcinóma.

Kapcsolódó cikkünk

Mi történik a gasztroenterológusnál?

Mi történik a gasztroenterológusnál?

Hasfájás, gyomorégés és puffadás – csak néhány olyan, az étkezéssel összefüggő panasz, amivel gasztroenterológushoz fordulunk. A gasztroenterológia az emésztőszervek betegségeivel foglalkozó, a belgyógyászatból önállósodott szakterület. Dr. Sárdi Krisztinát , a Gasztroenterológiai Központ ...

Milyen tünetek jelezhetik a nyelőcsőrák fennállását?

A nyelőcsőrák korai felismerését megnehezíti, hogy a nyelőcsőrák legtöbb tünete nem észlelhető korai stádiumban. A nyelőcsőrák nagyon gyorsan növekszik, késői stádiumban már nehéz a kezelése. A nyelőcsőrák tünetei ráadásul hasonlíthatnak más, gyakoribb betegségek tünetihez. Éppen ezért fontos, hogy bármilyen szokatlan tünet esetén forduljunk orvoshoz, különösen azok, akik veszélyeztetettek lehetnek a nyelőcsőrák szempontjából! A nyelőcsőrák gyakori tünetei a következők:Nyelőcsőrák - Gasztroenterológiai Központ

  • Nyelési nehézség: A nyelőcsőrák leggyakoribb tünete a nyelési nehézség, különösen a mellkasban megrekedő étel érzése. Egyes betegeknél az ételek lenyelése fuldokláshoz vezethet. Ezek a tünetek az idő múlásával fokozatosan súlyosbodnak, és a nyelés közbeni fájdalom is fokozódik, mivel a növekvő nyelőcsőrák miatt a nyelőcső beszűkül.
  • Krónikus mellkasi fájdalom: A mellkas közepén jelentkező, égető érzés vagy fájdalom is lehet a nyelőcsőrák tünete. Akkor jelentkezik, amikor a falat elhalad a daganat mellett nyeléskor. Ez az érzés ismerős lehet azok számára, akik krónikus gyomorégéstől vagy gastrooesophagealis refluxbetegségtől (GERD) szenvednek. A fájdalmas érzés nyelőcsőrák kialakulásakor még hangsúlyosabbá válhat.
  • Akaratlan fogyás: A nyelőcsőrák az emberek körülbelül 50 százalékánál megmagyarázhatatlan fogyást okoz. Ennek oka lehet a nyelési problémák miatti kevesebb evés vagy a rák miatt csökkent étvágy.
  • Vérhányás vagy fekete széklet: Előrehaladott stádiumban a nyelőcsőrák vérzést okozhat, ami miatt jelentkezhet vérhányás. Ha a vér áthalad az emésztőcsatornán, a székletben fekete színnel jelenhet meg, mely az emésztett vérre utal.
  • Állandó köhögés vagy rekedtség: A rekedt, karcos hang vagy az el nem múló köhögés szintén jelezheti a nyelőcsőrák jelenlétét.
  • Fáradtság vagy gyengeség: Nyelőcsőrák esetén felléphet állandó fáradtság- vagy gyengeségérzet. Ennek hátterében a vérzés miatti anémia is állhat.

Hogyan jön létre a nyelőcsőrák?

A nyelőcsőrák létrejöttének pontos mechanizmusát nem ismerjük, de számos kockázati és genetikai tényezőt azonosítottak. Nyelőcsőrák esetén a nyelőcsőt bélelő sejtek DNS-ében következnek be bizonyos változások, amik daganat kialakulásához vezetnek. A DNS a sejtjeinkben lévő kémiai anyag, amely szabályozza a sejtek működését. A DNS felelős a sejtosztódás, a sejtnövekedés és érés, valamint a sejtek elpusztulásának szabályozásáért. A szüleinktől örökölt DNS meghatározza a kinézetünket, az anyagcserénk működését és bizonyos betegségekre való fogékonyságunkat is. A DNS-t érhetik további káros hatások életünk során, ami miatt megváltozik bennük a gének kifejeződése. Azokat a géneket, amelyek segítik a sejtek növekedését, osztódását és életben maradását onkogéneknek nevezzük. Ezzel szemben tumorszupresszor géneknek nevezzük azokat a géneket, amelyek segítenek a sejtosztódást kordában tartani és a sejtek megfelelő időben történő elhalását okozzák. A rákot olyan DNS-mutációk (változások) okozhatják, amelyek bekapcsolják az onkogéneket vagy kikapcsolják a tumorszupresszor géneket. Ez a sejtek kontrollálatlan növekedéséhez vezet. A nyelőcsőrák kialakulásához általában sok különböző gén együttes megváltozására van szükség. Egyes DNS-mutációk családon belül öröklődhetnek, és felelősek lehetnek a nyelőcsőrák kialakulásáért. Ez azonban ritka, a nyelőcsőrák legtöbb esete szerzett génmutációk miatt alakul ki. Ezek az ember élete során következnek be, és nem öröklődnek tovább a gyermekeire.

Bizonyos kockázati tényezők, például a dohányzás és az alkoholfogyasztás valószínűleg szerepet játszanak ezeknek a szerzett mutációknak a kialakulásában, ugyanis károsíthatják a nyelőcsőt bélelő sejtek DNS-ét. A nyelőcső nyálkahártyájának hosszú távú irritációja, például a reflux, a Barrett-metaplázia, az achalasia, a Plummer-Vinson-szindróma vagy a lúg lenyelése miatti hegesedés szintén DNS-károsodáshoz vezethet.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Lehet összefüggés a nyelőcsőrák kialakulása és az életmód között?

Ahogy már az előző bekezdésben is említettük a nyelőcsőrák kialakulásában jelentős szerepe van az életünk során, környezeti ártalmak miatt szerzett génmutációknak. Az alábbiakban bemutatunk néhány életmódbeli tényezőt, amelyek növelhetik a nyelőcsőrák kialakulásának kockázatát:

  • Dohányzás és alkoholfogyasztás: A dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás egyaránt jelentősen növeli a nyelőcsőrák kockázatát, mindkét anyag ugyanis genetikai változásokat idézhet elő. Az alkohol és a dohányfüst nagy koncentrációban éri a nyelőcső hámját.
  • Forró ételek: A forró ételek fogyasztása is növelheti a nyelőcsőrák kockázatát, ugyanis szintén károsíthatja a sejteket.
  • Elhízás: Az elhízás növeli a gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) kialakulásának valószínűségét, amely hosszú távon nyelőcsőrákhoz vezethet. Az elhízás maga is közvetlen kockázati tényező.
  • Gastrooesophagealis reflux betegség (GERD): Reflux során a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe, ami károsíthatja a nyelőcső nyálkahártyáját, és növeli a Barrett-metaplázia kialakulásának esélyét, ami a nyelőcsőrák megelőző állapota.
  • Humán papillomavírus (HPV): Kutatások szerint a HPV fertőzés is összefüggésbe hozható a nyelőcsőrák bizonyos típusainak kialakulásával. A nyelőcső HPV fertőzése valószínűbb azok között, akik gyakran váltogatják partnerüket és védekezés nélkül folytatnak orális szexet. 

Amint látható számos összefüggés állhat a nyelőcsőrák kialakulása és az életmód között. Ez azonban lehetővé teszi a nyelőcsőrák megelőzését! Az életmódbeli tényezők módosítása, mint például a dohányzás abbahagyása, az alkoholfogyasztás csökkentése, az egészséges étrend és az ideális testsúly megtartása csökkenthetik a nyelőcsőrák kialakulásának kockázatát.

Hogyan vizsgálható ki a nyelőcsőrák?

A nyelőcsőrákot gyakran csak előrehaladott stádiumban diagnosztizálják. A diagnózis és a stádiummeghatározás pontossága különösen fontos, hogy a lehető legjobb kezelést tervezhesse az orvos. A nyelőcsőrák diagnosztizálására a leggyakoribb vizsgálatok a következők:

  • Báriumnyeléses vizsgálat: Ez egy olyan röntgenvizsgálati eljárás, amelynek során a beteg bárium tartalmú oldatot iszik, miközben az orvos megfigyeli, hogyan halad át a folyadék a nyelőcsövön.
  • CT vizsgálat: A CT vizsgálat segít meghatározni, hogy a nyelőcsőrák átterjedt-e a mellkasra és a hasra.
  • Endoszkópos vizsgálat: Az orvos egy vékony, endoszkópnak nevezett hajlékony csövet vezethet be a szájüregen keresztül a nyelőcsőbe, hogy megnézze a nyelőcső belsejét.
  • Endoszkópos ultrahangvizsgálat: A fenti eljárás során egy kisméretű ultrahangfej is erősíthető az endoszkópra, ami képeket készít a nyelőcsőről hanghullámok segítségével.
  • Biopszia: Az endoszkópos beavatkozás során eltávolíthatnak egy kis szövetdarabot a nyelőcsőből, hogy mikroszkóp alatt megvizsgálják, vannak-e benne rákos sejtek.

A fenti vizsgálatok hozzásegítik az orvost a nyelőcsőrák diagnózisának és stádiumának meghatározásában. A nyelőcsőrák stádiumbeosztási rendszerei alapozzák meg a nyelőcsőrák kezelését. A nyelőcsőrákot stádiumba sorolása során olyan tényezőket vesznek figyelembe, mint a daganat elhelyezkedése és mélysége, valamint, hogy a daganat átterjedt-e a közeli nyirokcsomókra vagy más távoli szervekre. A daganatos alacsony vagy magas kockázatú csoportba sorolják. Az alacsony fokozatú daganatok lassan növekszenek és kevésbé agresszívek lehetnek. A magas fokú daganatok sejtjei nagyon gyorsan osztódnak, és agresszívabbak lehetnek. Ezek az információk szükségesek a nyelőcsőrák kezelésének megtervezéséhez.

Milyen kezelési lehetőségek adottak nyelőcsőrák esetén?

Ahogy már korábban említettük a nyelőcsőrák kezelése a rák stádiumától és viselkedésétől függ. A nyelőcsőrák kezelési lehetőségek közé tartoznak: