Irratábilis bél szindróma (IBS)

Milyen betegséget jelent az irritábilis bél szindróma?
Mik az irritábilis bél szindróma jellemző tünetei?
Miért és hogyan alakul ki az irritábilis bél szindróma?
Mikor fokozódnak az irritábilis bél szindróma tünetei?
Hogyan történik az irritábilis bél szindróma diagnosztikája?
Milyen típusai lehetnek az irritábilis bél szindrómának?
Kezelhető-e az irritábilis bél szindróma? Ha igen, hogyan?
Hogyan előzhető meg az irritábilis bél szindróma?

Milyen betegséget jelent az irritábilis bél szindróma?

Az irritábilis bél szindróma (röviden: IBS) egy krónikus (visszatérő), emésztőrendszeri betegség. Az irritábilis bél szindróma az agy-bél kapcsolat zavarain alapuló kórképek közül a leggyakrabban előforduló. Különlegesnek mondható, ugyanis más, hasonló tünetekkel járó emésztőrendszeri betegségekhez (például a Crohn betegség vagy colitis ulcerosa) képest nem okoz kóros elváltozást a szövetekben. Az irritábilis bél szindróma kivizsgálása is éppen ezért nehezebb, ugyanis a diagnózis csak akkor mondható ki, ha kizártak más, hasonló tünetekkel járó betegségeket. Ami viszont kedvező irritábilis bél szindróma esetén, hogy éppen ezért nem is növeli a vastagbélrák kockázatát. Mindez nem azt jelenti, hogy ne kellene komolyan venni az irritábilis bél szindróma betegséget, ugyanis más szövődményeket okozhat hosszútávon, valamint rövidtávon is jelentős életminőség romlással jár. Az irritábilis bél szindróma tünetei rendkívül zavaróak lehetnek a mindennapokban, és szorongáshoz, bezárkózáshoz is vezethetnek. Ilyen tünetek például a hasmenés, puffadás, székrekedés, melyek váltakozhatnak is a betegség lefolyása alatt. Egyesek képes kordában tartani az irritábilis bél szindróma tüneteit megfelelő életvitellel, étrenddel és a stressz kezelésével. Más betegeknek azonban orvosi kezelésre és gyógyszeres támogatásra van szükségük.

Online Bejelentkezés

Dr. Pászthory Erzsébet

+36 30 084 0314

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Az irritábilis bél szindróma tünetei bárkinél jelentkezhetnek, egy nagyon gyakori betegségről van szó. Gyakoribb az irritábilis bél szindróma előfordulása a következő esetekben:

• Női nem: Az irritábilis bél szindróma gyakoribb a nők körében. A menopauza előtti vagy utáni ösztrogénterápia szintén az irritábilis bél szindróma kockázati tényezője.
• 50 év alatti életkor: Az irritábilis bél szindróma gyakrabban fordul elő 50 év alattiaknál.
• A családban előfordult irritábilis bél szindróma: Ha közeli rokonoknál jelentkezett irritábilis bél szindróma, nagyobb az esélye, hogy a betegség ismét kialakul. Az irritábilis bél szindróma is egy több etiológiai faktorú betegség, így az öröklődő hajlam mellett az azonos családi környezet és hasonló szokások is állhatnak a gyakoribb családi előfordulás hátterében.
• Szorongás, depresszió vagy egyéb mentális problémák: Gyakrabban látjuk az irritábilis bél szindróma kialakulását azok között, akik ilyen mentális nehézségekkel küzdenek, vagy szexuális, fizikai vagy érzelmi bántalmazás áldozatai. Az irritábilis bél szindróma kialakulásában és kezelésében is fontos szerepe van a mentális jóllétnek.

Mik az irritábilis bél szindróma jellemző tünetei?

Az irritábilis bél szindróma tünetei hasonlóak más emésztőrendszeri betegségekéhez. Az irritábilis bél szindróma különlegessége, hogy ugyanannál az embernél székrekedés és hasmenés is előfordulhat. Az olyan tünetek, mint a puffadás és a gázok általában a székletürítés után elmúlnak. Az irritábilis bél szindróma lefolyása is változó, van, hogy megszűnnek a tünetek, majd ismét visszatérnek. Másoknál azonban folyamatosan jelen vannak a tünetek. Az irritábilis bél szindróma jellemző tünetei a következők lehetnek:

• görcsök
• hasi fájdalom
• puffadás és fokozott gáz képződés
• teltségérzés
• hangos bélkorgások
• székrekedés
• hasmenés
• nyákos széklet ürítés
• székletürítés elégtelenségének érzése
• fáradtság és általános gyengeség
• hangulatváltozás, depresszió és szorongás

Az irritábilis bél szindróma komoly fájdalommal, hasi görcsöléssel jelentkezhet. Ezzel a görcsöléssel együtt általában a következő tünetek is előfordulnak:

• a fájdalom némi enyhülése a székletürítés után
• a székletürítés gyakoriságának megváltozása
• a széklet kinézetének, állagának megváltozása

Ezek a tünetek még nem egyértelműen bizonyítják az irritábilis bél szindróma meglétét, mert sok más, esetenként súlyosabb betegség előjelei is lehetnek. Éppen ezért keresse fel orvosát, ha tartósan megváltoznak a székelési szokásai vagy az irritábilis bél szindróma egyéb tünetei jelentkeznek Önnél. Ezek súlyosabb állapotra, például vastagbélrákra is utalhatnak!

Miért és hogyan alakul ki az irritábilis bél szindróma?

Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy többtényezős,funkcionális bélbetegség, amelynek nincs egyetlen, jól meghatározható oka. A jelenlegi tudásunk szerint a tünetek kialakulása mögött több, egymással kölcsönhatásban álló mechanizmus áll.

• Kulcsszerepe van az agy–bél tengely zavarának. Ez azt jelenti, hogy a központi idegrendszer és a bélrendszer közötti kommunikáció megváltozik. A stressz és a pszichés tényezők nem önmagukban okozzák az irritábilis bél szindrómát, de jelentősen hozzájárulnak a tünetek kialakulásához és súlyosbodásához, és gyakori a társulás szorongással vagy depresszióval.
• A bélmotilitás (bélmozgás) zavara szintén meghatározó. A vastagbél működése lehet fokozott (hasmenéses tünetek) vagy lassult (székrekedés), illetve görcsös, ami hasi fájdalomhoz vezet. Ebben szerepet játszhat a szerotonin-anyagcsere eltérése is, amely befolyásolja a bél idegi szabályozását.
• Gyakori kiváltó tényező egy korábbi fertőzés. Az úgynevezett posztinfekciós irritábilis bél szindróma esetében egy lezajlott gyomor-bélrendszeri fertőzés után tartósan fennmaradhat alacsony fokú gyulladás és immunaktiváció, ami hozzájárul a bél túlérzékenységéhez.
• A bél mikrobiom összetételének megváltozása (dysbiosis) szintén szerepet játszhat. A bélben élő mikroorganizmusok hatással vannak az emésztésre, az immunrendszer működésére és még az idegrendszeri folyamatokra is, így egyensúlyuk felborulása irritábilis bél szindróma kialakulását eredményezheti.
• További tényezők közé tartozik az immunrendszer eltérő működése, valamint bizonyos ételekre adott egyéni érzékenység. Fontos azonban, hogy a valódi ételallergia ritkán áll a háttérben, sokkal inkább arról van szó, hogy egyes élelmiszerek (pl. FODMAP tartalmú élelmiszerek - fermentálható szénhidrátok) fokozhatják a tüneteket.

Mikor fokozódnak az irritábilis bél szindróma tünetei?

Az irritábilis bél szindróma tünetei gyakran fokozódnak a stressz és a szorongás hatására. Az idegrendszer irányítja ugyanis az emésztőrendszer mozgását, stressz esetén pedig az emésztőrendszert túlműködésre késztetheti. Sokunkkal előfordult már, hogy hasmenést tapasztaltunk egy vizsga vagy nagyobb utazás előtt. Ezt ilyenkor is a stressz hatására az idegrendszer okozta, irritábilis bél szindróma esetén ez azonban állandósulhat. A stressz mellett bizonyos ételek is fokozhatják az irritábilis bél szindróma tüneteit. A irritábilis bél szindróma tünetei gyakran étkezést követően is intenzívebbé válnak, emellett egyéni érzékenység alapján bizonyos ételek is provokálhatják a panaszokat, különösen a fermentálható szénhidrátokat (FODMAP-ok), például egyes hüvelyesek, hagyma, fokhagyma, valamint egyes tejtermékek és cukoralkoholok. Fontos azonban, hogy ezek nem mindenkinél okoznak tüneteket, ezért a legfontosabb az egyéni kiváltó tényezők felismerése és nyomon követése. A tünetek nőknél a hormonális ciklus bizonyos szakaszaiban, például menstruáció környékén is erősödhetnek. Összességében az irritábilis bél szindróma tünetei hullámzó jellegűek, és több külső és belső tényező együttes hatására romolhatnak.

Hogyan történik az irritábilis bél szindróma diagnosztikája?

Az irritábilis bél szindróma diagnózisa tünetalapú, mivel egy funkcionális bélbetegségről van szó, amely esetén nem mutatható ki szervi eltérés. A diagnózist az orvos a Római IV kritériumok alapján állítja fel és határozza meg a típusát, amelyek a visszatérő hasi fájdalom és a székelési szokások változásának összefüggését veszik alapul. A pontos megítéléshez elengedhetetlen a részletes kórelőzmény felvétele és a fizikális vizsgálat, valamint annak tisztázása, hogy fennállnak-e úgynevezett riasztó (alarm) tünetek, mint például a nem szándékos fogyás, véres széklet vagy vérszegénység. A diagnózis része más betegségek kizárása is, különösen a cöliákia, a gyulladásos bélbetegségek és egyéb szervi eltérések irányában. Ennek megfelelően az irányelv célzott, de nem túlzó kivizsgálást javasol, amely magában foglalhat laborvizsgálatokat, valamint szükség esetén székletvizsgálatot és cöliákia irányú szűrést.

Milyen típusai lehetnek az irritábilis bél szindrómának?

Az irritábilis bél szindróma típusait a széklet állaga és a székelési szokások alapján határozzuk meg. A felosztás segít a kezelés személyre szabásában is.

Alapvetően négy típust különítünk el:

• Hasmenéses típus (IBS-D) esetén a laza vagy híg széklet dominál, gyakori a sürgető székelési inger, mely naponta többször is előfordul.
• Székrekedéses típus (IBS-C) esetén kemény, nehezen üríthető széklet jellemző, ritkább székeléssel, gyakran társul teltségérzettel és puffadással.
• Kevert típus (IBS-M) esetén a hasmenés és a székrekedés váltakozva jelentkezik, akár rövidebb időn belül is.
• Nem besorolható típus (IBS-U) akkor áll fenn, ha a tünetek nem illeszkednek egyértelműen egyik kategóriába sem.

Fontos, hogy a típusok nem feltétlenül állandóak: idővel változhatnak, és ugyanannál a betegnél is előfordulhat, hogy az egyik formából egy másikba alakulnak át. A közös pont minden esetben a visszatérő hasi fájdalom, puffadás és a megváltozott székelési szokások.

Kezelhető-e az irritábilis bél szindróma? Ha igen, hogyan?

Az irritábilis bél szindróma kezelése főként tüneti kezelést jelent. Mivel az irritábilis bél szindróma nem okoz szervi elváltozást, így a cél a tünetek enyhítése. Egy korábbi bekezdésben felsoroltuk, hogy melyek azok a faktorok, amik fokozhatják az irritábilis bél szindróma tüneteit. A cél ezeknek a kockázatoknak a csökkentése. Így javasolt a stressz kezelése, melyre számtalan lehetőség adott, valamint az életmód megváltoztatása. Szükség esetén és súlyosabb esetben gyógyszereket is felírhat az orvos. Ezek között szerepelhetnek hashajtók, hasmenés elleni szerek, fájdalomcsillapítók és antidepresszánsok is.

Az IBS kezelésének egyik legfontosabb pillére az étrend, amely egyénenként eltérő, de alapelveiben jól meghatározható. A megfelelően kialakított diéta jelentősen csökkentheti a puffadást, hasi fájdalmat és a székelési zavarokat. Az egyik leggyakrabban alkalmazott étrendi megközelítés az alacsony FODMAP diéta, amely a nehezen felszívódó, fermentálódó szénhidrátok bevitelének csökkentésén alapul. Kutatások szerint az IBS-es betegek jelentős részénél (akár 70–75%) javulást eredményezhet.

Fontos azonban, hogy a low FODMAP étrend nem életre szóló diéta (2-6 hét), hanem egy eliminációs és visszaterhelési folyamat, amelynek célja az egyéni tolerancia feltérképezése.

Általános étrendi alapelvek IBS esetén:

• rendszeres, napi 4–5 kisebb étkezés,
• egyéni trigger ételek azonosítása és kerülése,
• megfelelő rostbevitel (típusfüggően: vízoldékony rostok előnyben),
• zsíros, fűszeres, puffasztó ételek mérséklése,
• megfelelő folyadékbevitel.

A túlzott diétás megszorítás kerülendő, mivel hosszú távon hiányállapotokhoz vezethet, ezért az étrend kialakításához mindenképp keressen fel egy tapasztalt dietetikust.

Hogyan előzhető meg az irritábilis bél szindróma?

• Étrendi módosítások: Kerülje azokat az ételeket, amelyek kiválthatják az irritábilis bél szindróma tünetekeit, növelje a rostbevitelt, és korlátozza a koffein és az alkohol fogyasztását. 
• Rendszeres testmozgás: Aktív életmód javítja az emésztést és csökkenti a stresszt, ami segít az irritábilis bél szindróma tüneteinek megelőzésében.
• Stresszkezelés: A stressz fokozhatja az irritábilis bél szindróma tüneteit, ezért fontos stresszkezelő technikákat alkalmazni, például meditációt, jóga vagy légzőgyakorlatokat.
• Természetes probiotikumok fogyasztása: A probiotikus élelmiszerek segíthetnek visszaállítani a bélflóra egyensúlyát, ezáltal csökkentve az irritábilis bél szindróma tüneteinek kockázatát.
• Megfelelő hidratáltság: A megfelelő folyadékbevitel segíthet megelőzni a székrekedést, ami gyakori tünete az irritábilis bél szindrómának. Fontos, hogy elegendő vizet igyon naponta.
• Óvatos antibiotikum használat: Az antibiotikumok felboríthatják a bélflóra egyensúlyát, ezért csak szükség esetén alkalmazzák őket, hogy minimalizálják az irritábilis bél szindróma kialakulásának kockázatát.[getTeamWithLabelID]

Összegzés

Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy krónikus, funkcionális emésztőrendszeri betegség, amely jelentős életminőség-romlással járhat, de nem okoz kimutatható szervi elváltozást. A tünetek, például hasi fájdalom, puffadás, hasmenés vagy székrekedés gyakran hullámzó jelleggel jelentkeznek. Kialakulásában több tényező együttes hatása feltételezhető, így az idegrendszeri szabályozás zavara, a bél túlérzékenysége, az immunrendszer eltérései, valamint a mikrobiom (bélflóra) egyensúlyának felborulása is szerepet játszhat. A tüneteket stressz és pszichés terhelés gyakran súlyosbíthatja. A diagnózis alapja a jellegzetes tünetek felismerése és más szervi betegségek kizárása, mivel az IBS esetén a vizsgálatok nem mutatnak kóros eltérést. A kezelés célja a tünetek enyhítése, amely életmódbeli változtatásokkal, étrendi módosítással és szükség esetén gyógyszeres vagy pszichés támogatással történik.

Források

-Egészségügyi Szakmai Kollégium. (2024). A felnőtt korú irritábilis bél szindrómában szenvedő betegek diagnózisa, terápiája és gondozása (002250-2024). Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő.

-Vasant, D. H., Paine, P. A., Black, C. J., Houghton, L. A., Everitt, H. A., Corsetti, M., … & Ford, A. C. (2022). British Society of Gastroenterology guidelines on the management of irritable bowel syndrome. Gut, 70(7), 1214–1240.

-Lacy, B. E., Pimentel, M., Brenner, D. M., Chey, W. D., Keefer, L. A., Long, M. D., & Moshiree, B. (2021). ACG clinical guideline: Management of irritable bowel syndrome. The American Journal of Gastroenterology, 116(1), 17–44.

-National Health Service. (2025). Diet, lifestyle and medicines for irritable bowel syndrome (IBS).

-British Society of Gastroenterology. (2021). British Society of Gastroenterology guidelines on the management of irritable bowel syndrome. Gut.