Székelési problémák
Hasmenés, székrekedés vagy mindezek váltakozása… Ismerős fogalmak, ugyanis a székelési panaszok számtalan ember életét keserítik meg, ráadásul fájdalommal is járhatnak. Sokan nem mernek elindulni otthonról és zárkózottá válnak a kiszámíthatatlan székelési panaszok miatt. De vajon milyen betegség állhat a székelési panaszok hátterében? Van megoldás? Olvasson tovább és választ kaphat a kérdéseire!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Gasztroenterológiai Központban
Mik azok a székelési panaszok?
Mik a leggyakoribb székelési panaszok?
Milyen betegségek állhatnak a székelési panaszok hátterében?
Hogyan történik a székelési panaszok kivizsgálása?
Hogyan kezelhetőek a székelési panaszok?
Mik azok a székelési panaszok?
A székelési panaszok a leggyakoribb okok között szerepelnek, ami miatt orvoshoz fordulunk. A székelési panaszok több millió ember életét keserítik meg naponta. A székelési panaszok alatt azt értjük, hogy bármilyen okból megváltozott a normális székelés. Ez jelentheti a széklet állagának megváltozását, például a hasmenés jelentkezését; a széklet gyakoriságának megváltozását, például a naponta többször jelentkező székelést; a nehezített székelést (székrekedés) és a fájdalmat vagy a vérzést székelés közben.
Ahhoz, hogy tudjuk, mik azok a székelési panaszok, azt is meg kell tudni határozni, hogy milyen a normális székelés. A széklet állaga, alakja, mérete, valamint a széklet színe is sokat elárul az egészségünkről. Mégis kevés figyelmet fordítunk rá, és sokan nem tudják milyenek a normál székelési szokások vagy milyen a normál széklet, holott a normális állagú széklet annak a jele, hogy az emésztés megfelelően működik. A széklet állaga akkor megfelelő, ha a széklet egységes, lágy, ugyanakkor szilárd textúrájú és egy darabban távozik. A normális széklet S-formájú, kemény, göröngyös darabokból állhat, vagy vizes, pépes állagú is lehet. Nagy különbségek vannak a széklet gyakoriságát illetően az emberek között, hiszen ez függ a táplálkozástól, életmódtól, testmozgástól, a mindennapi stressz szinttől és még sok más tényezőtől. Alapvetően azt mondhatjuk, hogy akkor normális a székelés, ha a székletürítés rendszeres. Összességében heti minimum három alkalommal kell székletürítésnek történnie, de a napi egyszeri vagy kétszeri székletürítés is egészséges. Bizonyára mindannyian átéltük már, hogy milyen az, amikor nehezen megy a székletürítés. Az egészséges széklet fájdalommentesen és könnyedén ürül, így a székelési nehézség is emésztési problémára utalhat. Az egészséges emésztésről árulkodik viszont, hogyha a széklet barna színű, és teljesen normális, hogy a székletnek erős szaga van!
Amennyiben változást tapasztalunk a székelési szokásainkban, fájdalom vagy egyéb székelési panaszok jelentkeznek, forduljunk bátran orvosunkhoz! A székelési panaszok hátterében számtalan betegség állhat, melyeket jobb előbb felismerni, mint utóbb, amikor más súlyos szövődményeket okozhatnak!
Mik a leggyakoribb székelési panaszok?
A székelési panaszok nagyon különbözőek lehetnek a tünetek típusát, a panaszok erősségét és gyakoriságát tekintve. A székelési pana
szok lehetnek átmenetiek vagy krónikusak, és okozhatják például étrendi szokások, stressz, életmód vagy más egészségügyi problémák. Ha valakinél rendszeresen jelentkeznek székelési panaszok, forduljon mihamarabb orvoshoz! Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakoribb székelési panaszokat:
- Székrekedés (konstipáció): Amikor az ember nehezen vagy ritkábban tud csak székletet üríteni, azt székrekedésnek nevezik. Maga a székletürítés is fájdalmas lehet, valamint a bent maradó, nem ürülő széklet is okozhat fájdalmat. A székrekedés a leggyakoribb székelési panasz, mely lehet krónikus vagy jelentkezhet időszakosan.
- Hasmenés: Hasmenés alatt a gyakori, híg vagy laza székletet értjük, mely akár napi többször is előfordulhat. A hasmenés annak a jele, hogy a táplálék gyorsabban halad keresztül a bélrendszeren, mint normálisan, így kevesebb víz szívódik belőle vissza és ezért ürül a széklet ilyen híg, vizes formában. A tartós hasmenés kiszáradáshoz vezethet, melyre különösen oda kell figyelni a gyermekek és az idősek esetében.
- Gázképződés és puffadás: A székelési panaszok mellett gyakran jelentkezik puffadás is. Ennek oka a túlzott gáz képződése a belekben, ami kellemetlen érzést és puffadást okozhat.
- Irritábilis bél szindróma (IBS): Ez egy krónikus bélrendszeri rendellenesség, amelyet gyakori hasi fájdalom, puffadás és a székelési szokások megváltozása jellemez. Jelentkezhet hasmenés vagy székrekedés, vagy a kettő váltakozhat is irritábilis bél szindróma esetén.
- Érzékeny bélrendszer: Ez egy olyan állapot, amikor a bélrendszer érzékenyebb bizonyos élelmiszerekre vagy a stresszre, ami következtében gyakoribbá válik a hasmenés. Ez is a székelési panaszok egy gyakori oka, hátterében ételintolerancia vagy étel allergia, illetve pszichés tényezők is állhatnak.
- Véres vagy fekete széklet: A széklet színének megváltozása számos betegségre utalhat. A véres széklet az alsó tápcsatornában jelen lévő gyulladást, fekélyt vagy vérzést jelöli, míg a fekete széklet a felső tápcsatornáét. Ennek oka, hogy a vér onnan a bélrendszeren át jut a székletbe, az áthaladás során pedig emésztésre kerül. A fekete szín az emésztett vér jele. Bárhonnan is származzon a vér, minden esetben ki kell vizsgálni!
- Fájdalom a székletürítés során: A székelési panaszok másik leggyakoribbja a fájdalom. Ez jellemző a székrekedésre, de más állaptokban, például aranyér vagy végbél repedések esetén is jelentkezhet.
- Sürgető székelési inger: Azt jelenti, hogy az ember hirtelen és erős vágyat érez a székletürítésre. Ez számos kényelmetlenséget okozhat, ugyanis nem minden helyzetben tudunk kimenni a mosdóba, így ez is a székelési panaszok egyik kínzó állapota.
Milyen betegségek állhatnak a székelési panaszok hátterében?
A székelési panaszok hátterében számtalan betegség állhat, mely érintheti csak az emésztőrendszert vagy az egész szervezetet is. Sok esetben azonban nem betegség miatt alakulnak ki a székelési panaszok, hanem csupán a rossz életmódbeli szokások miatt. A rendszertelen életmód, kevés folyadékfogyasztás, egészségtelen táplálkozás és mozgásszegény életmód is székrekedéshez vezethet. Emellett bizonyos gyógyszerek, például vízhajtók, altatók, antidepresszánsok, görcsoldók és savlekötők is okozhatnak székelési nehézségeket. Ha felismerjük, hogy ilyen jellegű életmódbeli tényezők állnak a székelési panaszok mögött, a kezelés is könnyű, ugyanis tudunk változtatni ezeken a tényezőkön!
A székelési panaszok hátterében a következő, bélrendszert érintő betegségek állhatnak:
- Aranyér
- Vastagbél gyulladás
- Végbél gyulladás
- Végbél repedések
- Crohn betegség
- Colitis ulcerosa
- Irritábilis bél szindróma (IBS)
- Daganat
- Gyulladásos hegszövet
- Gyomor-bélrendszeri fertőzések
- Végbél előre esés (prolapsus)
- Ételallergia és étel intolerancia (például a laktózintolerancia, gluténérzékenység tünetei is lehetnek székelési panaszok)
Szisztémás betegségek, melyek tünetei lehetnek a székelési panaszok:
- Pajzsmirigy-alulműködés
- Vesebetegség
- Diabétesz
- Szklerózis multiplex
- Parkinson-kór
- Lupusz
Hogyan történik a székelési panaszok kivizsgálása?
A székelési panaszok kivizsgálása általában több lépésből áll, ugyanis az általános felmérés (anamnézis felvétel és fizikális vizsgálat) mellett specifikus, bizonyos betegségeket azonosító vizsgálatokat is elvégeznek. Ilyen lehet például a vér- és székletminta vizsgálata a gyulladásos markerek és más lehetséges problémák kimutatására. Bizonyos esetekben az orvos képalkotó vizsgálatokat is kérhet a belek vagy az emésztőrendszer más részeinek vizsgálatához. Ha szükséges, az orvos endoszkópos vizsgálatokat is elrendelhet. Ilyen vizsgálat például a kolonoszkópia, mellyel közvetlenül vizsgálható a vastagbél és a végbél, sőt biopsziát is lehet venni a segítségével. A székelési panaszok kivizsgálásának részei lehetnek az ételallergia és ételintolerancia vizsgálatok is.
Hogyan kezelhetőek a székelési panaszok?
A székelési panaszok kezelhetőek általánosságban tüneti kezeléssel, ám ez nem oldja meg hosszútávon a problémát. A kivizsgálás során meg kell találni, hogy mi állhat a székelési panaszok hátterében és az alapbetegséget kezelni. A székelési panaszok kezelése eltérő attól függően, hogy milyen betegség okozza őket. Példakánt említhetjük, hogy a Crohn betegség és colitis ulcerosa esetén sokat segíthetnek az immunszuprimáló gyógyszerek, míg aranyér vagy divertikulózis esetén műtétre lehet szükség, amennyiben pedig fertőzés áll a panaszok hátterében, a kórokozók kiirtása segíthet. Enyhíthetik a székrekedés tüneteit a hashajtók, míg hasmenés esetén ennek az ellenkezője, a bélmotilitást gátló gyógyszerek a hatásosak. Érdemes ételallergia vagy ételintolerancia vizsgálatokat is elvégezni és kerülni az adott, panaszokat okozó élelmiszert.
Általánosságban elmondható, hogy segíthetnek a székelési panaszok enyhítésében az életmódbeli változtatások is. A rendszeres testmozgás, a megfelelő hidratáció, a rostban, gyümölcsökben, zöldségekben és teljes kiőrlésű gabonafélékben gazdag étrend, valamint az alkoholfogyasztás és a dohányzás minimalizálása segíthet a székelési panaszok enyhítésében. Ha stressz vagy szorongás is társul a székelési panaszokhoz, a stresszkezelési technikák enyhíthetik a tüneteket. Ilyen lehet például a meditáció vagy a légzésgyakorlatok. Bizonyos gyógynövények és táplálék kiegészítők -például a bélflóra egészségének támogatására szolgáló probiotikumok – is segíthetnek a bélrendszer egyensúlyának helyreállításában.Téma szakértője
