Mi a baj a nyugati étrenddel, mit ajánl a gasztroenterológus?

Mit is jelent a nyugati típusú étrend?

Az úgynevezett nyugati típusú étrend bizonyos tekintetben túlzásokat tartalmaz, másrészt viszont hiányokat. Az ilyen étrendben ugyanis túl magas a szénhidrát- és zsírtartalom, a feldolgozott élelmiszerek aránya és a vörös húsok fogyasztása, rengeteg üres kalóriát viszünk be, gyakorlatilag szinte mindig túltáplálkozunk. Alacsony viszont az étkezési rostbevitel és – bár ez inkább életmódbeli tény - a mozgással töltött idő.
Mindez együttesen számos egészségi probléma forrása lehet, elég csak a járványként terjedő elhízásra gondolni. Ennek talaján pedig (más rizikófaktorokkal együtt) jelentősen megnő többek közt a szív-érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, bizonyos daganatok, pajzsmirigybetegségek és a gyulladásos bélbetegségek kialakulásának kockázata.
- A nyugati étrend bizonyítottan számos kórállapot forrása lehet, aminek sokféle oka van – ismerteti Pászthory doktornő. – Az alapvető probléma, hogy ebben a táplálkozási rendszerben alacsony a diverzitás, vagyis nagyon kevéssé változatos értékes táplálékot fogyasztunk. Ennek következménye a diszbiózis (dysbiosis), vagyis a bélflóra egyensúlyának zavara, amit a jótékony baktériumok alacsony mennyisége, valamint a káros baktériumok, gombák vagy paraziták elszaporodása okoz. Ezzel és persze más tényezőkkel összefüggésben kialakul egy állandó alacsony szintű gyulladás, ami szinte melegágya a betegségeknek, így a funkcionális emésztőszervi panaszoknak is.

A funkcionális emésztőszervi panaszok jellegzetességei

Ha úgy fogalmazunk, hogy a funkcionális emésztőszervi panaszok a népesség 30-40%-át érintik, nem biztos, hogy sokan felkapják a fejüket. De ha azt mondjuk, hogy igen sokan szenvednek naponta puffadástól, hasfájástól, székelési zavaroktól, mellkasi-légúti panaszoktól, azzal már rengetegen tudnak azonosulni. A hullámzó lefolyású panaszok diagnózisára akkor lehet igaz a funkcionális jelző, ha kizárható azok szervi eredete és legalább 6 hónapja fennállnak. Ebbe a csoportba tartozik többek közt a reflux, a funkcionális diszpepszia (étkezést követő hasi fájdalom), az irritábilis bél szindróma, a hasi fájdalom szindróma, az epeúti és Oddi-sphincter szindrómák, az anorektális kórképek és bizonyos gyermekkori megjelenési formák. Társ-állapotként felfedezhető lehet például a lyukas bél szindróma, a SIBO (kontaminált vékonybél szindróma) és az étel intoleranciák.
Egész biztosan mindenki ismer olyan személyt, aki ilyen jellegű problémával küzd, ugyanis egy népbetegség csoportról lehet beszélni.

Az étrend csak az egyik, de alapvető része a kezelésnek

- A funkcionális emésztőszervi panaszok terápiájának több szinten kell felépülnie – hangsúlyozza dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvosa. -  Kevesen gondolnak rá első körben, de nagyon fontos lenne a stresszkezelést beépíteni az életünkbe és a pszichés oldalt támogatni, már csak azért is, mert ezek a panaszok igen gyakran kéz a kézben járnak a lelki betegségekkel, pszichés zavarokkal. Ugyanakkor lehetőség szerint rövid ideig, inkább tüneti jelleggel alkalmazhatunk gyógyszeres kezelést is, ami nem szünteti meg az okot, de átsegíthet a nehéz, erős tünetekkel járó időszakon. A legalapvetőbb terápiás lehetőség azonban a megfelelő életmód kialakítása, rendszeres mozgással és bélbarát étrenddel. Ez utóbbi pedig erősen különbözik a nyugati étrendtől!

Ahhoz, hogy emésztőrendszerünkben élő mikrobióta (ismert, de nem pontos nevén mikrobiom) optimális feltételekhez jusson, a legfontosabb a rostdús, vegyszermentes táplálkozás (25-40g rost/nap lenne az ideális). Rostban gazdag élelmiszerek például a hagyma, az almahéj, a banán, a bab, a spárga, a csicsóka, de a felsorolás ennél jóval gazdagabb. Érdemes lenne bevezetni az erjesztett, fermentált ételek napi fogyasztását is, mint a joghurt, kefír, kovászos uborka, savanyú káposzta. Alapvetően jó kiindulási pont mindehhez a mediterrán étrend, amely zöldségekre, gyümölcsökre, halakra, baromfira, olívaolajra, teljes kiőrlésű tésztára, kenyérre épül, és már számos betegség kezelésében is hasznosnak bizonyult. Ezen kívül érdemes kipróbálni a napi 12 óra böjtöt – bár betegeknek kizárólag az orvos tudtával és beleegyezésével. Pászthory doktornő arra is figyelmeztet, hogy ez a fajta diétaváltás akár már néhány hét alatt éreztetheti pozitív hatásait, azonban felfüggesztése után két héttel ezek a pozitívumok teljesen megszűnhetnek. Vagyis nem kampányban, hanem életmódban gondolkodva lehet leszámolni a funkcionális emésztőszervi panaszokkal.

Forrás: Gasztroenterológiai Központ (www.gasztroenterologiaikozpont.hu)