Honnan ismerhető fel idejében a cöliákia?

Tünettel és tünet nélkül is jelen lehet a cöliákia

A korábban lisztérzékenység vagy gluténérzékenység néven ismert cöliákia nem ételallergia, hanem autoimmun betegség, ami azt jelenti, hogy a szervezetben ellenanyag termelődik a glutén ellen. Tüneteit a búzában, rozsban és árpában található fehérje, a glutén fogyasztása váltja ki. Ezek a tünetek jellemzően az alábbiak lehetnek:
Csecsemőkorban: általában a gluténfogyasztás megkezdése után 2-6 hónappal jelentkeznek az alábbi, tipikusnak mondható tünetek:

• súlyállás, vagy akár fogyás,
• pókhas, 
• vékony végtagok,
• nagy mennyiségű, laza, zsírfényű, bűzös széklet,
• hasfájás, haspuffadás,
• vékony hajszál,
• fogzás elmaradása,
• szomorú tekintet,
• vérszegénység és egyéb hiányállapotok.

Azonban nem minden esetben észleljük ezeket a tüneteket, vagy csak enyhe formában vannak jelen, ezért nem gondolnak rá. A későbbi életkorokban már nagyrészt enyhébb panaszokat találunk: a vérszegénység szinte mindig megtalálható, a hasfájás, haspuffadás, hasmenés is gyakori, de lehet akár székrekedése is az illetőnek. Sőt a kövérség sem zárja ki a cöliákia lehetőségét! Késői következménye lehet a csontritkulás, menstruációs zavarok, vagy a meddőség is.

- Amikor valaki ilyen jellegű tüneteket tapasztal magán vagy a gyermekén, tulajdonképpen egy lépéssel közelebb van a megoldáshoz, hiszen van oka orvoshoz fordulni – hangsúlyozza Hidvégi doktornő. – A cöliákia azonban tünetmentesen is jelen lehet, ilyen esetben sokszor csak a szövődmények kapcsán ismerjük fel. A károsodott bélbolyhok nyálkahártyáján ugyanis a tápanyagok nem tudnak felszívódni, ami fogyást és vérszegénységet okozhat, és későbbi szövődményei is lehetnek a csontritkulástól a menstruációs zavarokon át a meddőségig. Gyakran társul 1-es típusú cukorbetegséggel és autoimmun pajzsmirigy betegséggel, IR (inzulinrezisztencia) és PCOS (policisztás ovárium szindróma) is gyakrabban fordul elő cöliákia meglétekor. 

Az öndiagnózis csapdája

Sokan a tüneteik alapján, doktor Google tanácsait követve ételallergia tesztet végeztetnek, ami bizonyos szempontból csapda lehet. Ha a beteg átfutja egy ételallergia tesztben felsorolt vizsgált allergének listáját, a búza, rozs és árpa ott is szerepelni fog. Elvégezteti a tesztet, ami negatív lesz, hiszen nem allergiás, hanem autoimmun gluténérzékenysége van. Így viszont továbbra sem derül ki, mi okozza a panaszait. Mások IgG-alapú intolerancia tesztet végeztetnek, a liszt/búza/glutén pozitivitás nem igazol sem cöliákiát, sem lisztallergiát. Gyakorlatilag tekinthetjük álpozitivitásnak is, és ez alapján erre az élelmiszerre diétázni nem szabad. (Ugyanez igaz az esetleges tej, tojás, vagy egyéb pozitivitásokra is.) Létezik egy NCGS =non-celiac gluten sensitivity betegség is, ennek a diagnosztikájára sem jó az IgG alapú ételintolerancia teszt. A genetikai vizsgálatokról azt érdemes tudni, hogy az csak valószínűséget mutat, nem ad diagnózist. Ha azonban valóban cöliákia okozza a panaszokat, akkor fontos lenne mielőbb diagnózishoz jutnia, kezelés hiányában ugyanis komoly szövődményei is jelentkezhetnek.
A másik gyakori hiba, ha valaki kivizsgálás nélkül kezd diétázni. A gluténmentes étkezés nagy odafigyelést kíván és nem utolsó sorban költségesebb is egy kiegyensúlyozott étrend összeállítása, amit aztán élethosszig tartani kell. Ezért gluténmentesen étkezni tényleg csak annak javasolt, akinek valóban szüksége van rá. Ráadásul, ha valaki kivizsgálás nélkül kezd diétázni, akkor a tünetek megszűnnek ugyan, de nem lehet diagnosztizálni a betegséget, mert a laborban meghatározható ellenanyagok eltűnnek és a bélnyálkahártya károsodás is megszűnik. Ezáltal a diagnózist csak akkor lehet bizonyítani, ha a beteg ismét elkezd liszteset enni, s ezt legalább 4-6 hétig folytatja. 

Hogyan születhet pontos diagnózis?

- A kivizsgálás első lépése a szerológiai vizsgálat elvégzése, ám nem biztos, hogy a kapott pozitív vagy negatív laborlelet valós eredményt fog mutatni. Az eredmény az esetek 10 százalékában álnegatív, 5 százalékban pedig előfordulhat álpozitív eredmény is, például Crohn-betegség megléte mellett. Gyermekeknél elég a kétszer végzett szerológiai vizsgálat, de csak akkor, ha az érték a normál tízszerese, vagy azt meghaladó érték. Felnőtteknél javasolt a bélbiopszia is, amit gyomortükrözés során nyernek. Diagnózis szempontjából tehát önmagában a laborlelet nem elegendő. Negatív lelet mellett, ha a páciensnek tünetei vannak, nem mondhatjuk, hogy nem cöliákiás, ilyenkor tovább kell folytatni a kivizsgálást – mondja dr. Hidvégi Edit PhD, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica gyermekgyógyásza, gyermek-gasztroenterológusa.
Ha valakinél bebizonyosodik a cöliákia diagnózisa, fel kell hívni a figyelmet a családtagok szűrésére, a páciensnek pedig fel kell rá készülnie, hogy a betegségnek pillanatnyilag egyetlen gyógymódja van: az egész életen át tartó gluténmentes diéta. Ennek okos és élvezhető összeállításában a dietetikus tud segíteni. A jövőre vonatkozó biztató hír, hogy már kutatnak újabb lehetőségeket, például génmódosított gluténmentes búzát, illetve olyan enzimet, ami "megemészti" a glutént.

Összeségében tehát elmondható, hogy a cöliákia sokszor jellegzetes tünetekkel hívja fel magára a figyelmet, vannak azonban tünetmentes esetek is. A megfelelő diagnózis néma cöliákia esetén is nagyon fontos, hiszen csak a gluténmentes étrenddel védhetők ki a későbbi következmények.

Tudástár:

https://www.nhs.uk/conditions/coeliac-disease/

https://celiac.org/about-celiac-disease/what-is-celiac-disease/

Forrás: Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica (www.gasztroenterologiaikozpont.hu)