Milyen betegségek kimutatásában segít a laktulóz kilégzési teszt?

Hogy működik a laktulóz kilégzési teszt?

A kilégzési tesztek alapelve, hogy a kilégzett levegő összetételét befolyásolják az emésztés során a véráramba kerülő és a tüdőn át kiürülő gázok, így a vizsgálat során egy teszt anyag bevételét követően a kilélegzett levegőben megjelenő bomlástermékek elemzése értékes információkat ad.
- A mikrobióta (vagy közkeletű, téves nevén bélflóra) vizsgálatára teszt-anyagként laktulózt használunk, mely egy nem emészthető, csak a mikrobióta által bontható szénhidrát. A teszt során a bomlási folyamat során keletkező hidrogén vagy metán koncentrációját mérjük a kilégzett levegőben. A mérések a teszt-oldat megivása előtt, majd utána 20 percenként történnek, egyidejűleg a páciens tüneteit is rögzítjük – foglalja össze Pászthory doktornő.

Laktulóz teszt: hidrogén-kilégzés és SIBO

-  Ha a vizsgálat kezdete után 80 percen belül 20 ppm (a ppm azt jelzi, hogy a levegő hány milliomod részben tartalmazza a vizsgált anyagot, esetünkben a hidrogén-gázt) értéket meghaladó emelkedést mérünk, arra következtethetünk, hogy a laktulóz bakteriális bontása már a vékonybélben megkezdődött, ami a vékonybélben élő bakteriális túlnövekedést jelzi. Ezt a kórképet nevezzük SIBO-nak, ami a Small Intestinal Bacterial Overgrowth megnevezésből képzett betűszó – folytatja a gasztroenterológus. - A SIBO hátterében számos betegség, gyógyszer-hatás állhat, gyakran társul az emésztőrendszer működési zavaraihoz, mint az irritábilis bél szindróma hasmenéssel járó formái.
A hidrogén-kilégzési teszt eredményének értékelése szakorvosi feladat, csak a tünetekkel és egyéb vizsgálati eredményekkel együtt lehetséges! Nehézséget jelent, hogy nem tudjuk biztosan, mennyi ideig tartózkodik a teszt-anyag a vékonybélben, az időtartam lassú bélműködés esetén 80 percnél hosszabb, gyorsult bélmozgások esetén 80 percnél rövidebb idő is lehet. (Ez az úgynevezett tranzit-idő pontosan a klinikai gyakorlatban nem indokolt izotópos vizsgálattal mérhető.) 
Hamis negatív eredményt adhat, ha nem a vékonybélben kialakult bakteriális túlnövekedés, hanem metán-termelő mikroorganizmusok okozzák a panaszokat. Ez a bizonytalanság a kilégzett levegő metán-koncentrációjának mérésével kiküszöbölhető.

Laktulóz teszt: metán-kilégzés és IMO

A metán kilégzési teszt segítségével a mikrobióta másik elváltozását, a metán-termelő mikroorganizmusok felszaporodását, vagyis az IMO-t (Intestinal Methanogen Overgrowth) is ki lehet mutatni. Mit is jelent ez pontosan? A metán-termelők a normál mikrobióta részét alkotó sejtmag nélküli, úgynevezett ős-baktériumok, melyek a szénhidrátok lebontása során metán-gázt termelnek. Túlszaporodásuk metán-túltermelést eredményez, ami, amellett, hogy puffadást, hasi fájdalmakat okozhat, lassítja a bélmozgásokat, ezért az IMO gyakran társul az IBS székrekedéses formáihoz. 
A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a laktulóz-teszt során nem csak hidrogén-, hanem metán-koncentrációt is mérünk a kilélegzett levegőben. Pozitív az eredmény, ha az alap-értéket 10 ppm-nél nagyobb mértéket meghaladó emelkedést mérünk bármelyik mérési időpontban. Láthatjuk, hogy a hidrogén-teszt értékelésénél fennálló tranzit-idő korlát itt nem jelenik meg, ugyanis a metán-túltermelés a bélcsatorna bármely szakaszára, nem csak a vékonybélre vonatkozhat.
- A mikrobióta elváltozásainak diagnózisában a laktulóz-teszt tehát hasznos segítséget nyújt. A hidrogén-koncentráció mérésével a vékonybélben megjelenő bakteriális túlszaporulat (SIBO), a metán-koncentráció mérésével az egész bélcsatornában kialakult metán-termelő túlnövekedés (IMO) vizsgálható – foglalja össze dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus.

Forrás: Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica (www.gasztroenterologiaikozpont.hu)