Az IBS 3 gyakori tünete - a komplex kezelés segíthet

Az IBS egy bél-agy tengely szabályozási zavar – mit jelent ez?

Az orvosok akkor beszélnek funkcionális emésztőszervi betegségről, amikor a panaszok hátterében nem lehet kimutatni fizikai elváltozást. Ez egy nagyon gyakori betegségcsoport, amelyet 6 éve a diagnosztikus rendszerben a bél-agy tengely szabályozási zavaraként is definiálnak. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy valamiféle probléma befolyásolja azt emésztőrendszer és az agy együttműködését.
- Ez az elnevezés tükrözi az új megközelítés lényegét is, vagyis, hogy nem koncentrálhatunk kizárólag a fizikai oldalra és nem lehet az egyetlen cél a tünetek csökkentése, hiszen az nem jelent hosszú távú megoldást. Ugyanis az irritábilis bél szindróma – olyan más funkcionális zavarokkal együtt, mint például a SIBO -, éppen arra utal, hogy felborult a test-lélek-szellem egyensúlya. Ma már tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy az agyból érkező hatások befolyásolják a bél állapotát a bélmozgások, emésztőenzim-termelés szabályozása és hormonrendszer révén. Ellenkező irányban, a bélből az agyba áramló információk is hatással vannak az agy működésére. Úgy fogalmazhatnánk, hogy a lelkiállapot befolyásolja a bélműködést és fordítva, és az egymásra hatás okozza a funkcionális emésztőszervi betegségeket.

Milyen tünetek esetén gyanakodhatunk IBS-re?

Az IBS tünetei 3 nagy csoportra bonthatók:

• Hasi panaszok

Nagyon jellemző az alhasi fájdalom, amely lehet akár görcsös is, az elfogyasztott táplálékkal nem feltétlenül összefüggő gyakori puffadás és a gázképződés.

• Széklethabitus megváltozása

Az utóbbi tünet alapján több típusba is besorolható az IBS:
- IBS székrekedéssel: a székelés nehézkes, a széklet kemény és darabos.
- IBS hasmenéssel: a széklet folyékony, vizes jellegű, és rohamszerűen is jelentkezhet az inger.
- IBS kevert székelési habitussal: akár egy napon belül is előfordulhat székrekedéses és hasmenéses jellegű széklet.

• Egyéb tünetek

Nem a legjellemzőbb tünetek, de sokak mégis megtapasztják a gyomorégést, esetleges mellkasi fájdalmat, a torokfájást, a teltségérzetet, a böfögést, a rossz szájízt. Ez utóbbiakat a szájüregben élő baktériumok összetételének megváltozása, a csökkent nyáltermelés és lassult gyomor-ürülés okozhatja, és csak átmenetileg orvosolhatók fogmosással.

Hogyan diagnosztizálható az IBS?

A tünetek alapján nem feltétlenül könnyű felállítani az IBS diagnózisát, hiszen elsősorban ki kell zárni a szervi okokat, részben el kell különíteni az IBS-t mást funkcionális emésztőszervi betegségektől.
- Az első lépés, hogy megismerjük panaszok, tünetek, a kórlefolyás menetét és az esetleges társbetegségeket a lehető legnagyobb alapossággal – ismerteti Pászthory doktornő. – Azért, hogy kizárhassuk a szervi eredetet, szükség van természetesen fizikális vizsgálatra, vérvizsgálatra, székletminta elemzésre és adott esetben ultrahangra, röntgenre, kolonoszkópiára, endoszkópiára is. Ha sem a panaszok, sem az elvégzett vizsgálatok nem utalnak szervi betegség fennállására, az IBS diagnózisa felállítható. A diagnózis már fél siker, de a kezelés ennél talán még összetettebb: a tünetek mérséklése mellett elengedhetetlen az életmód rendezése és a pszichés háttér feltárása, akár pszichológus bevonásával. Ezután a pácienssel együttműködésben lehet a gyógyuláshoz vezető egyedi és hatásos utat megtalálni.

Hogyan épül fel az IBS kezelése?

- Mivel az IBS multifaktoriális eredetű, vagyis nem lehet egyetlen okra rámutatni, a kezelést is több irányból kell folytatni – hangsúlyozza dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus. - A terápiás tervet mindig a beteggel közösen alakítjuk ki, hiszen az ő fizikai-lelki alkata a kiindulópont. Az első beszélgetés egy kicsit felvilágosító jellegű is, hiszen, ha a páciens megérti a pszichés tényezők, stresszhelyzetek jelentőségének élettani hátterét, számára is könnyebb lesz a hosszabb távú együttműködés. Ezért három oldalról is közelítünk.

• Életmód, étrend

A megfelelő étrend kulcsfontosságú, ebben professzionális és konkrét segítséget jelenthet a dietetikai tanácsadás. Sokat segíthet a megnövelt rost- és vízfogyasztás, tartósított, finomított ételek fogyasztásának mellőzése. Táplálék-kiegészítők, gyógynövények, probiotikumok személyre szabott, kúra-szerű alkalmazása is segíthet. Étel-intolerancia gyanúja esetén a FODMAP étrend megfelelő alkalmazásával a panaszokat kiváltó ételcsoportok kiszűrhetők. A rendszeres mozgás és a különböző stresszkezelő technikák ugyancsak segíthetnek a tünetek enyhítésében.

• Stresszkezelés, pszichés elakadások kezelése

A stresszel és a más jellegű lelki problémákkal érdemes szakemberhez fordulni, a pszichoterápiák a legtöbbször elengedhetetlen részei a funkcionális emésztőszervi betegségek kezelésének.

• Gyógyszeres kezelés

Bizonyos esetekben átmenetileg gyógyszeres kezelésre is szükség lehet: savgátló szerek, motilitás-szabályozók, esetleg szorongásoldók vagy antidepresszánsok is segíthetik át a pácienst egy-egy nehezebb időszakon. A gyógyszeres támogatást azonban igyekezni kell a lehető legrövidebb ideig alkalmazni, a cél az, hogy természetes módon visszaállítsuk a bél-agy tengely egészséges együttműködését.

Tudástár:

https://www.nhs.uk/conditions/irritable-bowel-syndrome-ibs/diet-lifestyle-and-medicines/

https://www.niddk.nih.gov/health-information/digestive-diseases/irritable-bowel-syndrome/treatment

Forrás: Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica (www.gasztroenterologiaikozpont.hu)