Mit jelent a FODMAP étrend és kinek segíthet?

Mit jelent a FODMAP megnevezés?

A FODMAP egy betűszó, ami különböző szénhidrátokat jelöl: a Fermentábilis Oligoszacharidok Diszacharidok Monoszacharidok és Poliolok kezdőbetűinek összeolvadásából keletkezett.
Ez így nyilván érthetetlen a laikusok számára, de valójában arról van szó, hogy a rövidláncú szénhidrátok és bizonyos cukrok a vékonybélben rosszul szívódnak fel. A nem felszívódott szénhidrátok pedig vizet szívnak a bélbe, illetve a vastagbélben élő baktériumokhoz kerülnek, amik megemésztik, erjesztik (fermentálják) azokat és gázokat képeznek. Ennek a folyamatnak az eredménye a puffadás, a gázosság, a hasfájás és székelési zavarok, jobbára a hasmenés. Úgy kell elképzelni ezt a folyamatot, mint amikor a leszedett gyümölcs erőteljes pezsgés, gázképződés kíséretében erjedni kezd. A felgyülemlett víz és a fermentáció során képződött gázok (hidrogén, szén-dioxid, metán) a bélfalat megfeszítve erős hasi panaszokat okoznak az arra érzékenyeknél, különösen az irritábilis bél szindrómában (IBS) és néhány más gasztroenterológiai kórképben szenvedőknél. Az alacsony FODMAP diéta során azokat az ételeket kell kerülni, amelyek nagyobb mennyiséget tartalmaznak a tüneteket okozó szénhidrátokból, és azokat lehet fogyasztani, amelyek alacsony FODMAP-tartalmúak. Fontos tudni, hogy a magas FODMAP tartalmú élelmiszerek egészséges emberekben nem okoznak számottevő panaszokat.

A magas FODMAP tartalmú élelmiszerek a következő szénhidrátcsoportokban jelennek meg:

• Fruktánok, pl. inulin, frukto-oligoszacharidok (búza, alma, hagymafélék, csicsóka, spárga, édeskömény, csicseriborsó, bab- és lencsefélék),
• Galakto-oligoszacharidok (hüvelyesek, káposztafélék)
• Fruktóz (gyümölcsök, gyümölcskészítmények, méz, kukoricaszirup)
• Laktóz (hagyományos tej, tejtermékek)
• Poliolok (szorbitot, mannitot, xilitet, maltitot tartalmazó édesítőszerek, csonthéjas gyümölcsök, gombák, cukorborsó, avokádó)

A magas FODMAP tartalmú ételek listája nagyon kiterjedt

Aki kicsit is alaposabb tanulmányozni kezdni a low FODMAP étrendet, egy igen hosszú listával szembesülhet, amely a magas FODMAP tartalmú és ezért kerülendő élelmiszereket tartalmazza. Íme, egy kis ízelítő a felsorolásból.

• Zöldségek: fokhagyma, lila és vöröshagyma, brokkoli, gombafélék, spárga, kelkáposzta, hüvelyesek.
• Gyümölcsök: alma, őszibarack, szilva, mangó, cseresznye, avokádó, aszalt gyümölcsök, gyümölcslevek.
• Diófélék, olajos magvak: kesudió, pisztácia, mandula.
• Tej, tejtermékek, növényi alternatívák: (nem laktózmentes) tehéntej, tejszín, joghurt, hagyományos fagylalt, kesuital, mogyoróital, borsóital.
• Húsok, húskésztmények: felvágottak, feldolgozott húsfélék.
• Gabonafélék: búza, rozs, árpa alapú kenyerek és gabonaipari termékek, gabonapelyhek.
• Édesítőanyagok: méz, magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, cukormentes cukorkák, cukoralkoholokkal édesített termékek.

A teljes felsorolás láttán könnyű megijedni és azt gondolni, hogy alig marad valami a fogyasztható élelmiszerek listáján, de Szarka Dorottya szerint szó sincs arról, hogy ezekről az ételekről, italokról örökre le kellene mondani.

Így épül fel az alacsony FODMAP étrend

Az alacsony FODMAP étrend háromfázisú diéta, amelynek fő célja, hogy az utolsó szakasz végére a páciens be tudja azonosítani azokat a FODMAP-okat, amelyek a tüneteit fokozzák, azokat pedig, amelyek nem váltanak ki panaszokat, vissza tudja építeni az étrendjébe az egyéni intolerancia mértékig.

• 1. fázis (2-6 hét): Alacsony FODMAP értékű étrend

Ez a szakasz a legszigorúbb, ekkor kell ugyanis mellőzni a magas FODMAP tartalmú élelmiszereket, a dietetikus irányításával. 

• 2. fázis: (6-8 hét) Visszavezetés

A diéta második fázisában történik az eddig kihagyott, vagy a kisebb mennyiségben fogyasztott élelmiszerek fokozatos, alcsoportonkénti, lépcsőzetes visszavezetésére. Ezzel beazonosíthatóvá válnak a tünetet okozó és nem okozó élelmiszerek.

• 3. fázis: Személyre szabott étrend felépítése

- Az előző hetek tanulságaira építve a pácienssel együtt dolgozunk ki egy olyan hosszú távú, személyre szabott étrendet, ami a lehető legkevesebb szigorú megszorítást tartalmazza, de nyilvánvalóan kerüli a panaszokat okozó élelmiszereket. Ez jellemzően nagyon komoly életminőség változást hoz a páciens életébe, különösen, ha sikerül gyakorlati szempontból is vállalható tervet készíteni, akár konkrét receptekkel, trükkökkel, tippekkel. Az étrend változatossága miatt és a mikrobiom szempontjából fontos, hogy ne korlátozzuk a szükségesnél jobban a fogyasztott ételek körét – hangsúlyozza Szarka Dorottya, a Gasztroenterológiai Központ dietetikusa. – Azt is megtanítjuk a klienseknek, hogy az élelmiszerek többsége nem sorolható az abszolút tiltott vagy az abszolút javasolt kategóriába – mivel azok FODMAP-tartalma az elfogyasztott mennyiségtől is függ. Ráadásul bizonyos konyhatechnológiai eljárásokkal, például áztatással csökkenthető a FODMAP tartalom.

Milyen problémák esetén segíthet a FODMAP étrend?

Irritábilis bél szindróma (IBS)

Erre van a legtöbb tudományos bizonyíték. Az étrendet kidolgozó Monash Egyetem tapasztalatai szerint az alacsony FODMAP tartalmú étrend követésével 4 IBS-ben szenvedő betegből 3 gyakorlatilag panaszmentes.

Gyulladásos bélbetegségek

Például colitis ulcerosa, Crohn-betegség esetében a kutatások szerint a páciensek 78%-ánál enyhíti a gyomor-bélrendszeri tüneteket.

Funkcionális diszpepszia

Ez a kifejezés a kimutatható szervi ok nélküli gyomorpanaszokra utal.

Endometriózis

Ebben a nőgyógyászati betegségben, az endometriózisban (amelynek jellemzője, hogy a méhnyálkahártya túlterjeszkedik a méh üregén) is hasznos lehet az alacsony FODMAP-tartalmú étrend.

Kontaminált vékonybél szindróma (SIBO)

A SIBO a baktériumok túlszaporodását jelenti a vékonybélben, hasonló tünetekkel jár, mint az IBS.

A dietetikus ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a FODMAP étrend követéséhez szükséges a gasztroenterológus javaslata. Senkinek nem javasolt pusztán azért belekezdenie, mert rendszeres hasi panaszokkal küzd. Puffadást, hasmenést, hasi görcsöket és székrekedést más (bél)betegség, ételallergia, ételintolerancia is okozhat, melyeknek szintén megvan a speciális diétája, ami segít megszüntetni a panaszokat. A kiváltó októl függően eltérő étrend szükséges, diétázni tehát csak célzottan és abban az esetben kezdjünk, ha pontosan tudjuk, hogy mi okozza a tüneteinket.

Tudástár:

https://www.neak.gov.hu/felso_menu/szakmai_oldalak/szakmai_iranyelvek/szakmai_iranyelvek

https://mdosz.hu/taplalkozasi-akademia-hirlevel-2025-marcius/

https://www.monashfodmap.com/ibs-central/i-have-ibs/starting-the-low-fodmap-diet/

Forrás: Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica (www.gasztroenterologiaikozpont.hu)