Milyen betegségek állhatnak gyakran a hasmenés hátterében?
Ha a hasmenés, mint tünet krónikusan van jelen, vagyis nem egy egyszerű gyomorrontás, vagy például az utazás során tapasztalt rossz higiénés körülmények következménye, mindenképpen ki kell vizsgálni, mi okozhatja. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus azokra a gyakoribb betegségekre, állapotokra hívta fel a figyelmet, amelyeknek egyik tünete lehet a tartós hasmenés.
Milyen betegségek okozhatnak leggyakrabban hasmenést?
Ha az orvosi vizsgálatok során, székletvizsgálattal kizárható a fertőzéses eredet, többek közt az alábbi betegségek kizárására vagy éppen diagnosztizálására törekszik a gasztroenterológus.
1. Gluténérzékenység (cöliákia, lisztérzékenység)
A gabonafélékben (búza, rozs, árpa) levő glutén által kiváltott autoimmun gyulladásos folyamat károsítja a bélnyálkahártyát és felszívódási zavart okoz. A felnőtt korban diagnosztizált glutén-érzékenység típusos esetben hasmenéssel, fogyással, hiány-tünetekkel jár, de jelentkezhet fogyás, hasmenéses panaszok nélkül is. A panaszok gyakran nem köthetők közvetlenül a lisztes ételek fogyasztásához. A gyulladásos folyamat nem csak az emésztőrendszert érinti, kísérhetik cukorbetegség, pajzsmirigy- és májgyulladás, bőr, ízületi, idegrendszeri és szem-tünetek.
Biztos diagnózisa csak glutén-tartalmú étrend tartása mellett lehetséges, ezért sem szabad glutén-mentes étrendet kezdeni anélkül, hogy a megfelelő vizsgálatokat elvégeznénk. Kezelése élethosszig tartó glutén-mentes étrendet jelent és szükség lehet vitamin- és ásványi anyag pótlásra is.
2. Gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, fekélyes vastagbél-gyulladás, mikroszkópos kolitisz)
A tápcsatorna különböző szakaszait érintő autoimmun gyulladásos betegségek. Az utóbbi években gyakoriságuk kifejezetten emelkedő tendenciát mutat. Tüneteik lehetnek enyhébbek vagy súlyosabbak, nyugvó fázisokat követően a panaszok fellángolhatnak. A gyakori hasmenés mellett hasfájás, véres széklet, fáradtság, láz és fogyás is jelentkezhet. Kísérhetik egyéb panaszok is, például ízületi- és bőrbetegségek, szemgyulladás, epe- és vesekövek, májgyulladás. A kezelés és gondozás összetett, gasztroenterológus, dietetikus és a betegek szoros és tartós együttműködését jelenti.
3. Étel-intolerancia
Bármilyen étel-komponens kiválthatja. Gyakori jellemző tünet a hasmenés, amit a kiváltó étel-féleség elégtelen emésztése, károsodott felszívódása vagy egyéni érzékenység okoz. Hangsúlyozni kell, hogy az étel-intoleranciák nem szervi betegségek, fennállásuk lehet átmeneti és nem indokolnak szigorú „mentes” diétát!
Az étel-intoleranciák felismerése, ahogy már említettem, a betegek saját tapasztalata alapján is lehetséges, elfogadható: diagnosztikus értékű, ha a gyanús étel-féleségek fogyasztásának csökkentésével a panaszok megszűnnek. Ez azonban nem jelentheti szigorú „mentes” diéták bevezetését, gyakran van szükség szakorvos és dietetikus segítségére is. A diagnózisban sokat segíthet az étel-napló, teszt-étrendek (FODMAP, fructan, hisztamin) bevezetése, ezeket azonban szakember irányításával végezzük!
Gyakoribb formái:
- Laktóz-intolerancia
A tejcukor felszívódás zavara a laktózintolerancia. Ha a tejcukrot lebontó laktáz enzim aktivitása valamilyen okból lecsökken a szervezetben, akkor az elfogyasztott tejtermékek tejcukor tartalma emésztetlenül halad át a gyomor- és bélrendszeren, ehhez a bélbaktériumok által végzett fermentáció révén gáz-képződés társul, ami puffadást, hasfájást és hasmenést okoz, rendszerint az adott ételek elfogyasztását követően egy-két órán belül.
- Gyümölcs-cukor (fruktóz) felszívódási zavar
Felnőtt korban észlelt tünet-csoport. A fruktóz felszívódása károsodik, ennek következményeként a laktóz-intoleranciához hasonló módon kialakuló panaszok jelentkeznek.
A laktóz-intolerancia és fruktóz-felszívódási zavar objektív vizsgálatára a kilégzési tesztek alkalmasak. Ezek során a teszt-oldat (laktóz, illetve fruktóz) megivása után a kilégzett levegő hidrogén-tartalmának mérése történik, aminek emelkedése bakteriális bomlást, vagyis intolerancia fennállását jelzi
Az ételekben levő hisztamin bontásának károsodása emésztőszervi panaszok mellett allergia-szerű tüneteket (szívdobogás- érzés, bőr-kipirulás, légúti panaszok, fejfájás) okoz. Felismerését segítheti a hisztamin-bontó enzim (DAO) mérése vérmintából.
- Fruktán intolerancia
A fruktánok fruktóz-molekulákat tartalmazó szénhidrát-család, melyeket gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek tartalmaznak, és gyakran állnak étel-intolerancia tüneteinek hátterében. A fruktán-intolerancia kimutatására speciális teszt nincs, étel-napló, teszt-étrend segíthet a felismerésben.
4. Irritábilis bél szindróma
IBS-nél is jellemző a széklet állagának megváltozása, gyakori az időszakosan jelentkező hasmenés, de vannak székrekedéssel járó formái is. Visszatérő probléma még a jelentős mértékű puffadás és fokozott gázképződés, hasi fájdalmak. Az IBS színes tünet-együttese nem korlátozódik az emésztőrendszerre, gyakran kísérik egyéb stressz-panaszok, mint például fejfájás, izomfeszültség, izzadás, nyugtalanság, ingerlékenység, túlterheltség-érzés, lehangoltság, alvászavarok.
Az IBS kiváltó tényezői között fontos szerepük van a tartósan fennálló stressz-helyzeteknek. Ezek hátterében lehet objektív élet-helyzeti probléma (családi, munkahelyi konfliktusok), de a lelki egészség megbomlása önmagában is stressz-állapotot jelent. A táplálkozási szokások jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni: ha az étrend rostokban szegény, nagy mennyiségben tartalmaz magas feldolgozottságú és tartósított élelmiszereket, telített zsírokat (ilyen a „nyugati típusú” étrend), az emésztőrendszer számára jelent stressz-forrást. Mindezek a tényezők hormonális és idegi folyamatok révén befolyásolják az egész emésztőrendszer működését. A bélmozgások megváltozása gyakran okoz hasmenést, emellett romlik az emésztőnedv-termelés, fokozódik a bél gyulladásos hajlama és érzékenysége.
Ezért az emésztőszervi panaszok mellett általában vizsgálni kell a páciens pszichés egészségét, élethelyzetét is. A diagnózis természetesen csak akkor állítható fel, ha a panaszok hátterében szervi elváltozás nem igazolódik!
- Az IBS kezelése nehéz feladat. A tünetek enyhítésén túl célunk az életmód, étrend, lelkiállapot javítása. Ez a páciens, szakorvos, dietetikus, pszichológus-pszichiáter bizalmon alapuló és türelmes együttműködésével valósulhat meg - hangsúlyozza dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus.
Forrás: Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica (www.gasztroenterologiaikozpont.hu)
