Probiotikumok – vajon érdemes őket szedni?
A probiotikumok jótékony hatással lehetnek bélmikrobiótánkra és általános egészségi állapotunkra; ám alkalmazási lehetőségeiket, valamint valódi hatékonyságukat tekintve egyelőre sok a bizonytalanság. Hogy mikor és milyen céllal érdemes ezeket a készítményeket fogyasztani, arról dr. Pászthory Erzsébetet, a Gasztroenterológiai Központ belgyógyász, gasztroenterológus szakorvosát kérdeztük.
A varázslatos bélmikrobióta
Az elmúlt években egyre nagyobb érdeklődés övezi a bélmikrobióta egészségünkre gyakorolt hatását. A bélmikrobióta kifejezés egy sajátos, egyedi ökoszisztémát, mikroorganizmusok színes és változatos közösségét jelöli, amely szoros és komplex kapcsolatban áll sejtjeinkkel, befolyásolja anyagcserénket, immunválaszainkat, és számtalan betegség kialakulásában játszik szerepet. Ez a közösség velünk együtt fejlődik és alakul: összetételét születésünk módjától kezdve, az étrendünkön és életmódunkon át, a környezeti tényezőkig, számtalan dolog befolyásolhatja. Általánosságban elmondható, hogy minél több faj alkotja, annál egészségesebb – ez alapján pedig adódik a kérdés, hogy mi magunk mit tehetünk a nagy diverzitású bélmikrobiótáért?
Probiotikum visszatekintés
– A reklámok alapján könnyű abba a hibába esni, hogy az egészséges bélflóra érdekében a probiotikumok rendszeres fogyasztásába kezdjünk. Ezek az egyre népszerűbb étrend-kiegészítő készítmények jótékony mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek kedvező hatásúak a bélrendszer egészségére és segítik az emésztést. A laikus felhasználók sokszor afféle csodaszerként tekintenek rá, amitől széleskörű egészségügyi problémáik orvoslását várják – fogalmaz dr. Pászthory Erzsébet. Hozzáteszi: a probiotikumok használata nem újkeletű, bár e hasznos mikroorganizmusok bevitelére korábban csak a fermentált ételek elfogyasztása révén nyílt lehetőség. Már az egyiptomi hieroglifák között is felfedezhetjük a fermentált tej ábrázolását, a tibeti nomádok pedig erjesztett jaktejet használtak a tej tartósítására hosszú vándorlásaik során. Dr. Pászthory Erzsébet szerint az erjedéssel tartósított élelmiszerek egészségre gyakorolt hatása régóta ismert volt (a joghurtot például gyógyászati célokra is alkalmazták), annak pontos okait azonban sokáig nem sikerült feltárni. Az orosz biológus, Mecsnyikov bizonyította be elsőként, hogy a Lactobacillusok jótékony hatásúak lehetnek a káros baktériumokkal szemben, amiért 1908-ban orvosi Nobel-díjat kapott. Maga a probiotikum terminus mintegy hatvan éve ismert, az első speciálisan kifejlesztett probiotikus étrend-kiegészítők pedig az 1980-as–90-es években jelentek meg a piacon – teszi hozzá dr. Pászthory Erzsébet.
Probiotikumok – érdemes őket szedni? Ha igen, mikor?
Mint Pászthory doktornő mondja, fontos megérteni, hogy a probiotikumok alkalmazásának is vannak korlátai. Ennek oka elsősorban az, hogy a bélmikrobióta egy zárt közösség, ami mindenkinél egyedi mintázatot mutat, és még a szakemberek számára is sok elemében ismeretlen ökoszisztémát jelent. Ráadásul az étrend-kiegészítővel bevitt mikroorganizmusok sokszor csak átutazó „turistaként” viselkednek, a bélfalon történő megtelepedésük nem vagy nehezen érhető el. Bár mára óriásira duzzadt az élőflórás élelmiszerek, étrend-kiegészítők és gyógyszerek kínálata, ezek nem mindegyikének van bizonyítottan jótékony hatása az egészségre. Kizárólag egy-egy konkrét törzs esetében beszélhetünk klinikailag is igazolt hatásról (a jelenlegi ajánlás szerint a Lactobacillus, a Bifidobacteria és Escherichia törzsek ajánlhatók probiotikus pótlásként), de a probiotikumok együttes hatásával kapcsolatban még igencsak korlátozottak az ismereteink.
–A probiotikumok a hétköznapi gyakorlatban elsősorban a hasmenés és az antibiotikus terápiákhoz kapcsolódó alkalmazásuk miatt ismertek – mondja a gasztroenterológus szakember, aki azonban felhívja a figyelmet arra is, hogy antibiotikum mellett kizárólag nem élő baktériumot tartalmazó probiotikum szedhető. A probiotikumokról az is bebizonyosodott, hogy emésztőszervi (pl. IBS, fekélyes vastagbélgyulladás) és egyéb, a bélfal károsodásával járó krónikus megbetegedésekben is terápiás hatásúak lehetnek. Ígéretes lehet alkalmazásuk emellett egyéb, elsősorban nem bélrendszert érintő betegségekben, mint például a Parkinson-kór vagy szklerózis multiplex. Gyakran esik szó immunerősítő szerepükről is, ennek kapcsán azonban különösen fontos megjegyezni, hogy immunrendszer károsodása esetén (pl. kemoterápiás kezelés során vagy vérképzőszervi betegségekben) nem javasolt a fogyasztásuk. Mivel a bélmikrobióta összetétele egyedi, és az étrendünk, valamint az életmódunk is eltérő, a probiotikumok alkalmazásában is az egyénre szabott kezelés jelenti a jövőt – mondja dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológia Központ orvosa, aki szerint tartós emésztőszervi panaszok esetén elsősorban a gasztroenterológiai kivizsgálás és kezelés, valamint a bélbarát étrendet, stresszűző technikákat és rendszeres mozgást szorgalmazó életmódorvoslás javíthat bélflóránk állapotán – szögezte le a szakértő.
