Étkezés utáni puffadás: szervi betegség, funkcionális probléma, étel-intolerancia vagy diszbiózis?

Ezért kell kideríteni, mi okozza a puffadást

A gázképződés természetes velejárója emésztésünknek. A felhalmozódott gázoktól többnyire böfögéssel, kisebb részben bélgáz formájában szabadulunk meg. Számos tényező állhat a fokozott gázképződés hátterében.
Az okok feltárása nem csak azért fontos, hogy ne kezdjünk például indokolatlan kizárásos diétákba, de azért is, mert a szervi betegségek (például nőgyógyászati okok, epekövesség, gyulladásos bélbetegségek, vastagbél-daganat) felismerése alapvető. Ezért tartós puffadás esetén feltétlenül forduljunk orvoshoz!
Szervi betegség hiányában a puffadásos panaszok hátterében több, egymástól függetlenül is kialakuló elváltozás állhat, ez lehet funkcionális emésztőszervi betegség, ételintolerancia vagy emésztőrendszeri diszbiózis. Ezekben az esetekben a diagnózis megállapításához jelenleg nem ismerünk egyértelműen bizonyító erejű módszereket!  A kórisme felállítása a szervi betegségek kizárásán és a tünetek mérlegelésén alapul, bár segítségünkre lehet néhány, az alábbiakban ismertetett módszer.

Funkcionális emésztőszervi betegség

A bél-agy tengely működési zavara okozza, mely mindkét végponton bekövetkezhet, tehát pszichológiai tényezők, az emésztőtraktust érő káros hatások, a bélflóra rendellenességei, alkati adottságok egyaránt szerepet játszhatnak. Megnyilvánulhat irritábilis bél szindróma (IBS), reflux-betegség és székelési zavar formájában. A betegek túlnyomó többsége szenved puffadástól, melyhez a többi jellegzetes emésztőszervi tünet és lelki komponensek csatlakoznak. Gyakran társul étel-intoleranciával és diszbiózissal.
Óriási jelentőségű, a felnőttek 23-30 százalékát érintő, az életminőséget meghatározó betegség-csoportról van szó!

Ételintolerancia

Akkor alakul ki, ha szervezetünk az elfogyasztott ételt valamilyen oknál fogva nem tudja tökéletesen megemészteni, emiatt pedig különböző tüneteink (a puffadás mellett hasi fájdalmak, hasmenés, hányinger, fejfájást, fáradtság, esetleg akár szénanátha) jelentkeznek.
- Bármely étel-komponens kiválthatja, a tünetek megjelenése az elfogyasztott anyag mennyiségétől, esetleges étel-kombinációktól és a bél aktuális állapotától függ. Általános szabály, hogy a panaszokat okozó élelmiszereket/étel-kombinációkat csökkentett mennyiségben, a tolerancia mértékéig fogyasszuk, nem szükséges szigorúan „mentes” étrend tartása. Diagnosztizálása az esetek nagyobb részében komplex megközelítést igényel és fontos megjegyezni azt is, hogy a kereskedelmi forgalomban elérhető ételintolerancia tesztek (IgG alapú vérvizsgálatok) nem alkalmasak a diagnosztizálásra. Ilyenkor a rendelésen vérvizsgálatokat, kilégzési teszteket alkalmazunk és diagnosztikus erejű lehet a páciens által vezetett étkezési/tüneti napló is – ismerteti dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ - Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus. - Az ételintolerancia nem keverendő össze az ételallergiával! Előbbi tünetei később alakulnak ki, kevésbé súlyosak és nem járnak potenciálisan életveszélyes allergiás reakcióval.

Ételintoleranciát leggyakrabban okozó ételek:

• Laktóz (tejcukor): a tejtermékek fogyasztása után jelentkező puffadás, hasmenés oka gyakran a tejcukor bontásáért felelős laktáz enzim elégtelen működése. Az elégtelenség ritkán veleszületett, gyakrabban szerzett, mivel az életkor előrehaladásával az enzim aktivitása csökken, emellett emésztőszervi betegség és antibiotikum szedés is okozhat átmeneti enzimhiányt. A laktózérzékenység diagnózisa pozitív laktóz-kilégzési teszt alapján állapítható meg, illetve az a tapasztalat is irányadó, ha laktózmentes étrend hatására javulás mutatkozik. (A hajlam kimutatására vérből genetikai vizsgálat végezhető.) Amennyiben nem súlyos az eset, erjesztett tejtermékek (joghurt, kefir, kemény sajtok) gond nélkül fogyaszthatók, illetve az enzimpótló készítmények használata is sokat segíthet.
• Tejfehérje: ha tehéntejben levő fehérje (kazein) okozza a panaszokat, minden tejterméket ajánlott kiiktatni az étrendből.
• Fruktóz (gyümölcscukor): a gyümölcsökben, zöldségekben, mézben és édesítőszerekben lévő fruktóz felszívódása egy enzimműködési zavar miatt károsodhat. Ez tehát nem valódi emésztési zavar.
• Fruktánok: elsősorban a gabonafélékben, de zöldségekben-gyümölcsökben is megtalálható szénhidrátok. Mivel a gabonafélék jellemzően nagyobb mennyiségben tartalmazzák, a fruktán-intolerancia a tünetek alapján könnyen összetéveszthető a lisztérzékenységgel, mely egy gabona-fehérje, a glutén által kiváltott autoimmun betegség, és kezelése élethosszig tartó szigorú gluténmentes étrendet jelent. Ezért soha ne kezdjünk glutenmentes étrendet a lisztérzékenység kizárása előtt!

Diszbiózis az emésztőrendszerben

A bélben élő mikroorganizmusok összessége, a mikrobióta nem csak az emésztésre, de szinte minden életfolyamatunkra hatással van. Egyensúlyának felbomlása, a diszbiózis lehet a puffadás (és egyéb hasi panaszok) oka.
Diszbiózist számos tényező okozhat, talán a leggyakoribbak az étrendi hibák (rost-szegény, feldolgozott élelmiszerekben gazdag diéta), antibiotikus kezelés, fertőzés, stressz-állapot. Bár a mikrobiótáról jelenlegi ismereteink még hiányosak, a diszbiózis kimutatására a gyakorlatban jól használható a laktulóz kilégzési teszt. A laktulóz nem emészthető, csak a mikrobióta által bontható szénhidrát, ezt tartalmazza a teszt-oldat, melyet a beteg megiszik, majd a bomlási folyamat során keletkező hidrogén vagy metán koncentrációját mérjük a kilégzett levegőben. A mérések a tesztoldat megivása előtt, majd utána 20 percenként történnek, ilyenkor a páciens tüneteit is rögzítjük. Negatív az eredmény, ha nincs érdemi növekedés.
Ha a vékonybélben felszaporodnak az egyébként a vastagbélben élő baktériumok, a vizsgálat kezdete után 80 percen belül 20 ppm értéket meghaladó hidrogén-koncentráció emelkedést mérünk, amiből a vékonybél bakteriális túlnövekedésére, SIBO-ra (Small Intestinal Bacterial Overgrowth) következtetünk.

A vizsgálat bármely időpontjában bekövetkező 10 ppm értéket meghaladó metán-koncentráció emelkedés a bél bármely szakaszán fennálló metántermelő mikroorganizmusok elszaporodására, IMO-ra (Intestinal Methanogen Overgrowth) utal.
A két elváltozás megkülönböztetése lényeges, mivel SIBO esetében inkább hasmenéses panaszok, IMO esetében székrekedés társul a puffadáshoz, és a kezelés módja is eltérő.

Összefoglaló

Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus arra figyelmeztet, hogy puffadásos panaszok esetén elsődleges a szervi elváltozás kizárása! Ha nincs szervi betegség, a puffadás oka lehet funkcionális emésztőszervi betegség (IBS, refluxos panaszok), étel-intolerancia és diszbiózis (SIBO, IMO).  Ezen elváltozások önállóan, de egymással társulva is kialakulhatnak. A kórisme megállapítása és a kezelési stratégia kidolgozása összetett, türelmet és együttműködést igénylő folyamat, mely során a panaszok értékelése és a páciens életmódjának ismerete nélkülözhetetlen, de segítségünkre van néhány célzott vizsgálat is.

Tudástár:

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25966670/

https://www.austinallergist.com/navigating-airborne-food-allergens-risks-reactions-and-precautions/

Forrás: Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica (www.gasztroenterologiaikozpont.hu)