Hogyan kezelhetőek a mikrobióta károsodások? Gyógyítható a SIBO és az IMO?

Laktulóz kilégzési teszttel a SIBO és az IMO mutatható ki

- A mikrobiótára vonatkozó ismereteink egyelőre korlátozottak, különösen a gyakorlati kérdéseket illetően. Az alábbiakban a jelenlegi tudásunk szerint hatásos kezelési lehetőségeket foglalom össze, de hangsúlyozom, hogy ezek nem csodaszerek és csak egy részét képezik a komplex megközelítésnek – vezeti be a témát Pászthory doktornő. 

A mindennapi gyakorlatban elterjedt laktulóz kilégzési teszttel kétféle elváltozást tudunk kimutatni:

• A vékonybélben kialakuló bakteriális túlnövekedést jelzi a kilélegzett levegőben körülbelül 90 percen belül megemelkedő hidrogéngáz-koncentráció, ezt nevezzük SIBO-nak (Small Intestinal Bacterial Overgrowth). IBS-ben gyakran kimutatható, elsősorban a hasmenéssel járó kórképekben.
• A bélcsatorna bármely szakaszán megjelenhet a metángáz-termelő mikroorganizmus-túlnövekedés, melyet a kilégzett levegő metán-koncentrációjának emelkedése jelez. Ez az IMO (Intestinal Methanogen Overgrowth). Jellemzően az IBS székrekedéses formáiban tapasztaljuk.

Milyen terápiás lehetőségek vannak SIBO és IMO esetén?

- A kezelési stratégia a bél állapotának javítását célozza a megfelelő étrend kialakításával, táplálék-kiegészítők, probiotikumok, antibiotikumok segítségével, de lényeges lehet stressz-kezelési technikák elsajátítása, életmód-változtatás bevezetése is – foglalja össze dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus.

Diéta

• Természetes étrend: Sok zöldség mellett sovány húsok, gabonafélék, gyümölcsök legyenek a fő összetevők. Kerüljük a finomított szénhidrátok (édességek, fehér lisztes készítmények), tartósított ételek, mesterséges édesítők fogyasztását! Mindenki számára ajánlható, hosszú távon tartható, egészséges diéta.
• Étel-napló alapján személyre szabott étrend: ha azt tapasztaljuk, hogy bizonyos alapanyagok (leggyakrabban tejtermékek, hüvelyesek) fogyasztása után jelentkeznek a panaszok, kíséreljük meg ezek kiiktatását étrendünkből.  
• FODMAP-szegény étrend: a bakteriális fermentáció által lebomló rövid láncú szénhidrátok (Fermentable Oligo-, Di-, Monocaccharides And Polyols) fogyasztásának minimalizálása bizonyítottan csökkenti a gáz-képződést, fájdalmakat és székelési panaszokat. Szigorú megszorítást jelent, bevezetésekor a tejtermékek, búza, bab, lencse, bizonyos zöldségek és gyümölcsök korlátozása vagy kiiktatása szükséges. Ezért csak korlátozott ideig (maximum 30 nap!) tartható, ezt követően az étrend fokozatos bővítése szükséges. A rostbevitel drasztikus csökkentése súlyosbíthatja a székrekedéses panaszokat (IMO esetei), ezért bizonyos ételfélék (lenmag, barna rizs, quinoa, diófélék, bogyós gyümölcsök) fogyasztása FODMAP-szegény étrend esetén is javasolt. 

Csak képzett dietetikus szakember irányításával, orvosi javaslatra végezzük! 

Táplálék-kiegészítők

• Számtalan fűszer- és gyógynövényról valószínűsíthető mikrobióta-regeneráló, gyulladáscsökkentő, emésztés serkentő hatás, így kedvezően befolyásolhatják a bél állapotát, enyhíthetik a panaszokat. Ilyenek például a borsmenta, kakukkfű, narancshéj, kömény, oregano, gyömbér, kurkuma – a teljesség igénye nélkül.
• Sokféle készítmény van forgalomban gyógytea, kapszula, olaj formájában, és sokszor nehéz megtalálni a valóban eredményes megoldást. Azt javaslom, hogy ne kísérletezzünk egyszerre többféle táplálék-kiegészítővel, és három hónapnál hosszabb ideig ne szedjük őket, mivel esetleges káros hatásukról nem rendelkezünk elegendő információval.     

Probiotikumok: élő mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények

A mikrobióta-terápia az utóbbi években közüggyé vált, hiszen elméletben a betegségek széles körének kezelésében jelenthet felbecsülhetetlen segítséget. Nagyszerű lenne, ha probiotikus kezeléssel a károsodott mikrobiótát egészségessé tudnánk varázsolni, ettől azonban még messze vagyunk. Ennek számos oka van: minden ember mikrobiótája egyedi összetételű, zárt életközöség, és a probiotikumok beépülésére jelenleg nincs egyértelmű adat. Valószínű, hogy esetleges kedvező hatásuk inkább indirekt: gátolják a kórokozók terjedését, javítják a bél (beleértve a mikrobióta) állapotát.  
A probiotikum-piac világszerte ugrásszerű növekedést mutat (az USA-ban 2019. és 2027. között 49 billió dollárról 94 billió dollárra nőtt a forgalom!), és a szabadon megvásárolható végtelen számú termék között szinte lehetetlen eligazodni. A kutatási eredmények ismeretében annyi kijelenthető, hogy a Lactobacillus-, Bifidobacterium-, Escherichia- és Saccharomyces boulardii- törzsekkel kapcsolatosan áll rendelkezésre a legtöbb kedvező bizonyíték. A probiotikus terápia eredményessége 3 hónap után értékelendő és a kezelést akkor folytassuk, ha az hatásosnak bizonyult. Jó minőségű, adagonként legalább 1 billió (a dobozon feltüntetett CFU érték legalább 10⁹ legyen) csíraszámú készítményt válasszunk.
A probiotikumok élő mikroorganizmusokat tartalmaznak, ezért károsodott immunrendszerű betegek csak kezelőorvosuk javaslatára próbálkozzanak velük!

Antibiotikumok

A mikrobióta-károsodás kezelésében szerepe lehet az antibiotikus kezelésnek is, de ez csak a kezelőorvos javaslatára történhet!
A leggyakrabban alkalmazott hatóanyag a rifaximin, mivel a bélből elhanyagolható mértékben szívódik fel, ezért mellékhatásai rendkívül ritkák. SIBO és IMO esetében egyaránt eredményes lehet. IMO kezelésében ígéretes lehet még a rifaximin kezelés kombinálása neomycinnel. A nemzetközi tanulmányok által javasolt adagolással biztonságosan adható. 
Egyéb antibiotikumok alkalmazása is szóba jöhet még, de hangsúlyozom, hogy az antibiotikus kezelés csak egy részét jelenti a mikrobióta-károsodások kezelésének, és ennek mérlegelése szakorvos feladata!

Stressz-kezelés, életmód

Tudjuk, hogy az emésztőrendszer működési zavarainak hátterében a bél-agy tengely károsodása áll, ezért a hatékony kezelési stratégia kialakításához nélkülözhetetlen a páciens testi-lelki-szellemi állapotának feltérképezése. Súlyos lelki problémák esetében pszichológus, pszichiáter bevonására is sor kerülhet.

Helyzetjelentés

A mikrobióta elváltozásainak orvoslásához nincs ma még kezünkben biztosan eredményre vezető általános séma, és a vizsgálati eredmények mindig a panaszok függvényében értelmezhetők. Ennek bizonyítéka egy 179 páciens történetéről szóló friss összefoglaló elemzés, mely szerint bár három hónapos komplex kezelés a páciensek 73%-ában a panaszok jelentős enyhüléséhez vezetett, a kilégzési tesztek csak 41%-nál mutattak javulást. (Nutrients 2025, 17(7): Should We Treat SIBO Patients?)
A következetes terápia tehát szép sikereket hozhat, ugyanakkor a kilégzési teszt nem feltétlenül tükrözi a páciens állapotát és ismétlése sem indokolt negatív eredmény eléréséig. 

Összefoglalás

A mikrobióta elváltozásai (SIBO, IMO) és a funkcionális emésztőszervi betegségek (IBS, reflux) nem azonos, de gyakran társuló kórképek, ezért diagnózisuk és kezelésük sem választható el egymástól. A gyógyulás sokszor hosszadalmas, türelmet és a szakemberek (orvos, dietetikus, pszichológus), valamint a páciens aktív együttműködését igénylő folyamat. Erőfeszítéseink jutalma azonban nem csak a tünetek megszűnése, hanem egy testileg-lelkileg jobb életminőség elérése is lehet!  

Forrás: Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica (www.gasztroenterologiaikozpont.hu)