Ezért ne hagyja ki a rostokat az étrendjéből!
Immunrendszerünk hetven-nyolcvan százaléka az emésztőrendszerben található, és szoros kapcsolatban áll a gyomor-bél rendszerben élő hasznos mikroorganizmusokkal. Dr. Sárdi Krisztina, a Gasztroenterológiai központ belgyógyász, gasztroenterológusa arra hívja fel a figyelmet, hogy a bélmikrobióta egészségéhez létfontosságú a megfelelő rostbevitel is.
Étrendünk fontos eleme: a rost
-Az étkezési rostok olyan növényi ballasztanyagok, amelyeket szervezetünk nem tud lebontani a normál emésztési folyamatok során, mégis nélkülözhetetlenek az emésztőrendszer egészségéhez. Ma már szerencsére sokak számára ismert információ, hogy megfelelő rostbevitellel megelőzhető a székrekedés, kedvezően befolyásolható a zsíranyagcsere és normalizálható a vércukorszint. Egy másik figyelemre méltó előnyről, a rostok bélmikrobiómra gyakorolt kedvező hatásáról azonban kevesebb szó esik – mondja dr. Sárdi Krisztina, a Gasztroenterológiai Központ belgyógyász, gasztroenterológusa. A rostok ugyanis egyfajta üzemanyagként szolgálnak a gyomor-béltraktusban élő nagyszámú mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák és más mikrobák) számára, amelyek szoros szimbiózisban állnak emésztőrendszerünkkel, első védelmi vonalként szolgálnak és számtalan életműködésünket befolyásolják. Fontos tehát, hogy megfelelően gondoskodjunk róluk.
Mennyi rostra van szükségünk?
Sárdi doktornőtől tudható, hogy a már kialakult bélflóra állapotát elsősorban magas rosttartalmú,
zöldségekben, gyümölcsökben és fermentált ételekben gazdag kiegyensúlyozott étrenddel befolyásolhatjuk, de a rendszeres mozgás, a minőségi alvás és a harmonikus, stresszmentes életmód is kedvezően befolyásolja a bélmikrobióm egészségét. Annak érdekében azonban, hogy a bélmikrobióm hasznosíthassa az élelmi rostokat, gondoskodni kell arról, hogy megfelelő mennyiséget kapjon belőlük. Az ajánlott napi rostbevitel 25-35 g. Ez azért rendkívül fontos, mert a rostok fermentációjával (oxigén nélküli lebontásával) lesz képes a bélflóra számos biológiailag aktív anyagot (vitaminokat, rövid láncú zsírsavakat, hírvivő anyagokat és különféle gázokat) termelni.
Milyen rostokat ismerünk?
-Az élelmi rostoknak két fő típusa van, a vízben oldódó és a vízben nem oldódó rostok, melyek egyaránt fontos részét képezik étrendünknek. Az oldhatatlan rostok vízmegkötő képességüknek köszönhetően növelik a béltartalom térfogatát, elősegítik a béltranzitot és a rendszeres székletürítést. Mivel lassítják a gyomor kiürülését, teltségérzetet okoznak, így elősegíthetik a testsúly optimalizálását is. A teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, káposztafélék, olajos magvak, paradicsom és paprika, valamint a diófélék az oldhatatlan rost kiváló forrásai. Ezek a rostok azonban csak akkor tudják kifejteni kedvező hatásukat, ha fogyasztásuk mellett gondoskodunk a megfelelő folyadékbevitelről is – figyelmeztet Sárdi doktornő. A vízoldékony rostok segítenek csökkenteni a koleszterinszintet, stabilizálják a vércukorszintet, és lassítják a cukrok felszívódását a vékonybélből, továbbá felveszik a vízben oldott káros anyagokat is. Vízoldékony rostokat a zabfélék, gyümölcsök (alma, banán, szőlő, málna,), zöldségek (burgonya, sárgarépa, tökfélék, cékla, spenót) és hüvelyesek fogyasztásával juttathatunk szervezetünkbe.
- A rostfogyasztás és bélmikrobióm közötti kapcsolat megértése mindenképpen az első lépés az optimális bélegészség kialakításához. A rostok elősegítik a bélmikrobióm egyensúlyát és diverzitását, ezért táplálkozásunkban is kiemelt figyelmet érdemelnek – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina, a Gasztroenterológiai Központ szakembere.
